Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Tanulmányok - Losonczi Zoltán: A magyar tővéghangzók - I. 242
282 L0S0NCZI ZOLTÁN Nád.-k. 319; koríiokoz* Döbr.-k. 52; kernykoz- Érs.-k. I. 452; kwlomboz- Debr.-k. I. 97; kyllomboz- Kaz.-k. III. 194; kylembóz-Erdy-k. 9 , kylonoz- Érs.-k. I. 71; eztonóz- Nagysz.-k. 183; thomyenoz-Czech-k. 167; -tomlocziozh Nád.-k. 503; temlecoz- Érdy-k. 229; tcerőz- Thewr.-k. I. 115; veritekóz- Debr.-k. I. 148; vetkőz- Debr.-k. I. 104; mindezek az adatok többnyire c-vel is előfordulnak, még mai ö helyén is, f pl. gymőlchez- Nagysz.-k. 121; kylembez Keszth.-k. 434; temleczez- Érdy-k. 524; tevmlevchez- Corn.-k. 354; őklez- Lobk.-k. I. 285; eklez- Thewr.-k. I. 5. (mai o helyén) aiandőköz- Debr.-k. I. 150; kenoz- Debr.-k. I. 179. A nyüt,a, e itt is a v tövek után fordul elő, pl. hanuaz- MargL. 41; feyez- Érdy-k. 254; fyaz- 1564, OklSz.; keduez- Nád.-k. 334; konóuez- Tel.-k. I. 180; kbnuez- Nád.-k. 103; kouez- Debr.-k. I. 62; neuez- Debr.-k. I. 51; mai o helyén: tawaz-Ap.-mélt. 16; Czech-k. 13; tauaz- Ap.-mélt. 18, 55; Döbr.-k. 156; Szék.-k. V. 351, 354*; tauaf- Szék.-k. V. 350; ezek hatása alatt vették fel egyes egytagú tövek, pl. lykaz- Kulcs.-k. 41; nylaz-Erdy-k. 437; az illeszkedés hatása mutatkozik tőbeli a, e után: -nakaz- Münch.-k. 40; zadaz- Winkl,-k. I. 132; vadaz- Debr.-k. I. 175; vafaz- Keszth.-k. I. 401; (mai o helyén) aranaz Bécsi-k. II. 110, 114; aranyaz- Corn.-k. 69, 193; Érdy-k. 316; Horv.-k. 158; MargL. 97; langaz- Érdy-k. 276, 310; Corn.-k. 360; Guary-k. 2; Nád.-k. 113; — kötelez Guary-k. 15; zelez- Horv.-k. 243; ide tartoznak az -alm, -elm, -dalm, -delm képzős szavak is; pl. hatalmaz-Dom.-k. 47; oltalmaz- Nád.-k. 2; rágalmaz- Keszth.-k. 306; zydalmaz-Jók.-k. 11; yozodelmez- Bécsi-k. I. 70; kegelmez- Tih.-k. 72. M, n, r, gy után s néhány más esetben is gyakran hiányzik a tővéghangzó s így ezek az igék azt részben újból vették fel a többi idetartozó ige analógiájára. Példák: bínzottek Döbr.-k. 511; yegyzuen Ehr.-k. 147; iegzeek Sánd.-k. 4; yegzy Érdy-k. 106; iegzef-Horv.-k. 73; iegyzet Horv.-k. 82; ieg'zett- Kaz.-k. I. 158; (oo y egy ezét Jók.-k. 65; iegeze Dom.-k. 274; iegyezef- Horv.-k. 51; iegiezev 1596); kőlchonzo- Winkl.-k. I. 317; kenza Corn.-k. 265; kenzatol Corn.-k. 265; nemz Láz.-k. V. 242; Horv.-k. 247; Érs.-k. I. 155; Nagysz.-k. 297; Sánd.-k. 29; a végez ige igen gyakran tővéghangzóval fordul elő ott is, ahol ma nincs. Pl. el végezet Tel.-k. II. 240; végezet Nagysz.-k. 162; Nád.-k. 94; eluegezot Szék.-k. II. 236; vegeze Tel.-k. I. 129; wegezetre Peer-k. I. 33 , végezek Weszpr.-k. I. 9; el wegezy Lányi-k. I. 144; el wegezyk Lányi-k. I. 144; vegezef- Weszpr.-k. I. 41. Mai nyelvjárásainkban is o, é, ö a leggyakoribb; 1. pl. az ilyen eseteket: beágyoz Zemplén m., bogároz sok helyen, hadoz Gyergyó Szt. Miklós; meg-ihozik ,megszomjazik' MTsz. Egyes nyelvjárásokban -o-vá lett á után; pl. ágoz- Halmágy, NyK. XXXI. 386. Nyilt hang ma is hasonló esetekben fordul elő, mint kódexeink korában. Pl. ágyaz, ájaz, aljaz, bogaraz, borjaz, füvez, hadaz, halaz, hamvaz-, ihaz ,szomjaz', könnyez (könyvez), kövez, ludaz, rudaz, szavaz, -szomjaz-, tetejez MTsz.; kaccsaz, fattyaz HALLER : A légrádi tájnyelv 17. kantáraz Tárkány, Nyr. XLIII. 162; Moldva, Nyr. V. 47; Hétfalu, Nyr. VI. 181; aczelaz Halas, Nyr. XV. 304 újabb analógiás alakulás, mivel itt hangzórövidülés állt be. A királyhágóntúli nyelvjárásokban sokkal általánosabb. Nincs tővéghangzó ma sem, éppúgy mint a régi nyelvben a
