Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Kisebb közlemények - Palló Margit: Kökörcsin 154
158 KISEBB KÖZLEMÉNYEK 'Haufe, Menge, Versammlung, Gesamtheit'; krim otar 'die Weide', kirg. otar ein vom Aule entfernter Weideplatz', nog. otar eine Heerde Schafe, die auf verschiedene Weideplátze getrieben wird' RADL. I. 1105, kaz. utar 'der Viehhof RADL. I. 1705 -* oí, ut 'Gras, Heu, Kraut', vö. oszm. csag. otar- 'das Vieh füttern, weiden lassen; vergiften'; kirg. s~tr (-= *siyir, *sijir? vö. kirg. sír 'die Kuh' °o oszm. syyyr, bar. syjyr üa.) 'Ort, den das Vieh vollstándig abgeweidet hat' RADL. IV. 1070 T* sl 'hanes Steppengras'; bar. jimakar 'gefrássig' RADL. III. 533 -< tel. jimak 'Gefrássigkeit' vö. alt. jimakkai, 'tel. jimdkkai gefrássig' és tel. jimakéi 'der Vielfrass'. E szerint a kök **• *kö'gür ?•- kögürcün példája lenne a deminutiv képzőhalmozásnak,1 ) amire különösen< az állat- és növénynevek köréből számos példánk van. Érdekes a tob. kügálcin Vilde Taube' RADL. II. 1427 és tel. kogoljyn =— kögöljun 'Taube' RADL. II. 516; sőt az utóbbi nyelvjárásban VERB. 137 kogorcyn is. Itt gondolhatunk r >•= l változásra, vö. oszm. krim. topal Jl^L, csag. J\jy 'hinkend, lahm, mit verrenktem Fusse' RADL. III. 1222 ^ csag. topár jljT 'sánta' THURY, B.-ül-L 42. De másrészt feltehető egy *kögal deminutivum is, vö. BANÖ 'Túrán' 1918, 298. BANQ csak további származékaiban említi, pl. kügelceni 'kékes' BÁL. II. 35, de lalán önálló példája a kkirg. kögöl 'Enterich' RADL. II. 1232 és a kún kukel gramen' CCum. 265. Idetartozónak gondolom még: csag. ayyl 'der Hof des Mondes' VÁMB. Stud. 210 -= ak weiss, grau, rein' vö. akcyl ua. uo. 211; alt. tel. sabyl 'ein Topf mit Stiel' RADL. IV. 419 -< sap 'der Stiel, Griff', vö. csag. sapak 'Stiel, Stengel' RADL. IV. 403. Tehát: ..., >^ *köqür, qüvar stb. dem. >» kögürcün ) ., ,, , , kok < *, .: ../ ;... .., 7 .. .., . \ = kekecske. •>< kugot, *kogol « « =- kugolan ) PALLÓ MARGIT. x) A *kögür-nek az egyes nyelvjárásokban már további kicsinyítői is ismeretesek, pl. kirg. kügörsük RADL. II. 14^7, kkirg. kögürekön. kögückön RADL. II. 1233; bask. kügaran KATAR. 152 stb.