Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Kisebb közlemények - Palló Margit: Kökörcsin 154

156 KISEBB KÖZLEMÉNYEK szög. kojb. sor. oszm. kyr grau'; kirg. karassyn 'die Suite, das Gefolge, die Diener, die den Herrn begleiten' RADL. II. 164 r* karasa 'der Unterton'; kkirg. kyrcyn 'Weideneestrüpp' RADL. II. 758 -* oszm. Jcyr 'Steppe, Ébene'; kkirg. ketacin ein gesticktes Tuch' RADL. II. 1130 -« ketd 'die schöne Kleidung jtmger Franen'; bask. kqjgksén a fület is védő nagy prémes sapka' KSz. V. 253; tar. gülcirj 'das farbige Hackenleder der Tatarenstiefel' RADL. II. 1643 -"= gül 'Blume, Rose'; tel. kyrcyn 'das Gestrüpp'; leb. kyrcyn 'Weidengestrüpp, Gestrüpp' RADL. II. 758. Van tehát egy kicsinyítő értékű -cyn, -cin, -cun, -cün denominális névszóképzőnk, amelyet a nyelvtanok nem említenek; BÁLINT is csak egy példával, Kaz. tat. nyt. 27.1

) Sőt előfordul a kiegészítő kétalakú -can, -can deminutivum is : szag. iza^ar, (statt ijajári) 'Mütterchen' RADL. I. 1539 -« ijd 'Mutter'; oszni. kdpcdn a kind of cloak or cape' REDH. 1523 ~= leb. sor. küar. szag. kap 'Anzug, Kleidung'; kkirg. dambalcan 'mánnliche Unterhosen' RAUL. III. 1653 ** kirg. dambal ua.; kaz. sualcan, syuaUan, syuylcan giliszta' BÁL. Nyt. 93, 142, vö. csag. sogulcak 'Wurm' VÁMB. Stud. 298; csag. torumjan 'egy pusztai savanyú, ehető növény' B.-ül-Lugat 43 -< kaz. oszm. bar. tob. kirg. krim. torma 'Rübe, rettig'? uf. tat. bögdlcan 'bögöly' NyK. XXXVIII. 336; bask. bugulsen 'barmokat csipkedő légy' KSz. V. 234 (vö. MSFOu. XXX. 53). Ezek valószínűleg megcsontosodott kicsinyítő-változatai a kaz. tat.-, kirg.- és a keleti nyelvjárásokban meglehetősen termékeny nom. poss. értékű -can, -can képzőnek. A -can, -can a keleti nyelvjárásokban ma már igékhez is járul ugyan, de ez már csak másodlagos fejlemény. (Ilyenkor, úgy látszik, a -yu, -yü dev. névszóképző jutott lappangásba.) Úgy, hogy azt hiszem, egészen bátran beszélhetünk egy ma már nem élő, hatalakú -cyn, -cin -cun, -cün,. -can, -can ^>- ^ ill. -jyn, -jin, -jun, -jün, -jan, -jan, l

y

J

>.

^ (kirg. s <*> bask. s °° tob. c o° bar. j v. e kezdőmássalhangzós) deminutivképzőről. x)

Hogy a -cyn, -cin stb. már maga is képzőbokor, kitűnik az egymás mellett meglévő változatokból: csag. tumarcyn mft. <» tob. tumarci 'Talisman' RADL III. 1520; kel. Türk. aryamcin rope, cord'- BARKLEY-SHAW 6 °° uo. aryamci ós arkan ua.