Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - R. Nagy László: Adalékok török tulajdonneveinkhez 124

ADALÉKOK TÖRÖK TULAJDONNEVEINKHEZ 133 Keldik: Keldech filii Gyolma 1292, GYÁRPÁS II. 459. A gel-, kel- jönni' ige az egész török nyelvterületen ismeretes. Pl. Cod. Cum. 16113 geldik,

143,5

kéliyrir.

Ugyanezen igének személynévben való használatát más török nyelvben is látjuk: kkirg. Jan-keldi Pr. V. 40. 2. -kan, -gan. A -kan, -gan képzős n. actoris is előfordul kún eredetű személy-, vagy ezekből fejlődött földrajzi neveinkben. Ugyanazon kategória, mint az -n képzős igenévi személynevek csoportja, amelyre több példát találunk GOMUOCZ id. munkájában (33, 1. még KCsA. I. 237—239). A Cod. Cumanicusban mindkét képző használatos. <Participium suffixo kan (can), gan formatur, sed interdum altéra quoque participii forma in a (a), an (cin), in desinens obvenit.» (Prolegomena, p. CXIII.) Különösen élénken láthatjuk az együttes használatot pl. az Abuska csagatajtörök szógyűjteményben, amely NsvÁmak a nyelvét dolgozza föl: «iszuran, 'iszurgan : evő» VÁMBÉRY-BUDENZ, Abuska, 15, u&'jh ú'j»l iren, irgen elérő, elérkező' uo.. 14, ó&t?W> ő-^JJ^ javusan, javuskan 'közeledő'. Buzkan : Buzkan íilio Arbuz 1333, GYÁRFÁS III. 476; Buzgarizallas 1423, GYÁRPÁS III. 578; FEJÉR, Cod. Dipl. X. 6, 540. Első ötletünk az lehet, hogy azonosítsuk a mai buzogány köznévvel. Az EtSz. szerint az első 'köznévi adat 1424-ből származik: buzgan, s végső forrása az oszm. bozdoyan (1. faucon; 2. massue d'armes, qui se termine en tété de faucon' BARB. DE MEYN.) S az oszmanliból délszláv közvetítéssel került hozzánk. Ha elfogadjuk a fentemlített személyneveknek a fegyvernévvel való azonosságát — amit, ha figyelembe vesszük eszköz-, illetőtőleg í egy verneveknek gyakori kún személynóvi alkalmazását, igen könnyen megtehetünk — buzogány szavunkat okvetlenül török jövevényszavaink középső rétegébe kell sorolnunk. Ha az azonosítástól teljesen eltekintve, csak mint egyszerű n. actoris igenevet látjuk a fenti személynevet, akkor is marad egy körülmény, amely ellene szól a buzogány szó oszmanli eredetének. Miért nem lett a föltételezett bozdoyan =**• buzgan analógiájára az oszm. bozdoyan armudu 'poires de Bozdoghan, petit village aux envirous de Constantinople; elles sönt renommées pour leur grosseur' BARB. DE MEYN. (1. EtSz.) buzgány-, vagy buzogánykörtévé, miért lett búzdovánkörte?