Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - R. Nagy László: Adalékok török tulajdonneveinkhez 124

130 R. NAGY LÁSZLÓ török analógiák sem. Vö. kkir. Ak Balta, Pr. V. 186, alt. Palta, RADLOFF; AUS Sibirien I. 315; Balta-bai, ALMÁSSY, Karakirgiz nyelv, jegyz. KSz. II. 118. Buzgan v. BuzTcan. L alább, a de verbális sznevek között. Chakan. Andreas filius Chakan 1323, GYÁRFÁS Ili*. 463. Jazones fideles nostri között van ugyan fölemlítve, de az oklevélben más török neveket is találunk. Az EtSz. szerint az első tulajdonnévi adat 1393-ból, az első köznévi adat pedig 1402-bői való. Régebben ASBÓTH és GOMBOCZ Z. szláv jövevényszónak tartotta, újabban NÉMETH GYULA szerint török jövevényszó (Nyr. XLI. 400). Ugyancsak ő legújabban (MNyv. XVII. 25) török jövevényszavaink középső rétegébe sorozza. A középső rétegbe tartozását támogatja az a körülmény, hogy már oly korán (1323) személynévi használatát látjuk. A törökség területén az EtSz. szerint csak egy példa van a cakan szóra: kirg. cakan (=- cak'mit einem kurzen Schlage schlagen') VÁMB. Stud., innen vette át BÜDAGOV, P. DE COURT., RADLOFF. Látjuk azonban e szót a kara kirgizeknél is, még pedig ott személynévül alkalmazva: kkir. Cakan, Pr. V. 44. Chybuk. Chybuk... Dominus de Cumanis 1266,GYÁRFÁS 11.418. Vö. oszm. krm. cybuk 'die Ruthe, ein dünner Stock' | kipé. sJL»- cybuk 'Stamm' HOUTSMA I C. Cum. cibuch 'baculus, fustis' 171. Személynévi használata török szempontból is valószínű, bár példákkal nem tudom igazolni. Thorzok. Thorzok cumano 1277, WENZEL IV. 76, 80, GYÁRFÁS II. 429. RADLOFF szótára a kirgiz, kacsinc, szagaj és kojbálból idézi a torsuk szót, amelynek jelentése szerinte 'Lederflasche zum * Aufbewahreu der Milch'. Talán ugyanezt a személynevet viseli egy palóc fejedelem is, a NESTORról nevezett krónikában : Társuk. IV. Ebben a csoportban azokkal a nevekkel foglalkozom, amelyek eredetileg melléknevek, tiszteleti jelzők. Elsősorban a színnevek azck, amelyeknek rendkívül nagy szerepük van a török személy- ós törzsnévadásban; különösen összetett nevekben fordulnak elő. Előfordulnak azonban néha önállóan is egy-egy személy jelölésére. Ilyen név pl. a nálunk meglehetősen későn, 1469-ben Kolozs megyében előforduló Karácsa személynév. Az oklevélről, amelyben ez a név előfordul, CSÁNKI tesz említést