Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Egy ismeretlen képző 1

EGY I8MEBETLEN KÉPZŐ. 5 v winkel': szug, zug. ua. (297. 1.). Az újabb magyar alaktanok (pl. a TMNy. vagy SZINNYEI Nyelvhasonlítása) gazdag képzőjegyzékében hiába keressük az -ly denom. képzőt, pedig most, hogy már gazdagabb nyelvtörténeti és népnyelvi anyag áll rendelkezésünkre, nem nehéz a bizonyító adatokat szaporítani. Az alább közölt adatok javarészt az EtSz. munkálatai közben kerültek szemünk elé. I- -ly ("l, j; -oly, -ely, -aly, -ely stb.). 1. bogol [a XVI. sz.-i Kol. gl.-ban (a régibb glosszák között) kétszer is előfordul, 1. NyF. XLV. 9] «bibio, musciones vermiculae de vino nascentes — muscio vermiculus bibens vinum vei bibio». Az EtSz. I. 446 ismeretlen eredetűnek jelzi, de talán összefügg a következő szóval: bugacs [Ormánság, Baranya m., KASSAI, I. 375 (innen Tzs. 1838, FOG. 1845, CzF. stb.)] 'muszlicza, weinfliege'. Bizonyítékul több esetre is hivatkozhatunk, midőn az -ly kicsinyítő képző (ül. a kicsinyítő képzőnek érzett -ly szóvég) •cs dem. képzővel váltakozik: közm. harkály ~ harkács [Borsod és Heves m., KASSAI I. 460, II. 313 (innen MTsz.)] cspecht

5

; közm. bögöly "tabanus, asilus, bremse5

~

bögöcs [Tolna m., MNyv. X. 90, Duna-Pentele MTsz.] ua.; imely [Dunántúl, Székelyföld, MTsz.] 'nyűves kelevény (a szarvasmarha hátán)' *«> imecs [egy adat Csík m.-ből, MTsz.] ua. 2. bugoly [MÁm:. 1804, 311. 1., 1807, 1811, CzF.] c

panicula, die rispe'. Lehet, hogy neologizmus (elvonás buglyas-ból ?), de van a népnyelvben is: boglyocska [Zemplén m. MTsz.] c

kis kóczos5

;

boglyas [első tn.-i adat 1324-ből: «Michael dictus Boglas» OklSz.; első köznévi C.; alakv.: boglyos, baglyos, baglyas, baglyds, boglyás, buglyas; baglas, bagjas; bugjos, bugjas EtSz. I. 441] 'struppig, zerzaust, ungekámmt5 <

bog [alakv.: bug] c

nodus, tuber', vö. alább a

boglya ez. és EtSz. I. 440—1. 3. csempely [Csík m., Tsz. (innen CzF., MTsz.)] c

kachelofen' < csempe ua., vö. EtSz. I. 929. Igaz, hogy a csempe eredete is ismeretlen, de már a XYIII. sz. elejéről vannak rá adataink (első adat PP. 1708) s 'ofenkachel5 és 'kachelofen' jelentésben éppen székely tájszó.