Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Losonczi Zoltán: Az ö-zés története - II. 45

AZ Ö-ZÉS TÖETÉNETE. 51 Határozóragokban: a) -belől: timnucebelevl HB. || b) -tői: gimilcictul HB. || c) -ül: felevl HB. [Vö. még: Belek 1211; Bele 1240; Belén 1211; Demeh 1211; Deg 1240 k.; -felde 1273; Gemelchen 1251/1255; Setit 1211; Zekeu 1211; -uelgi 1211. — <%mwr 1251/1285 (= csömör); Pilip 1211; Sytet- 1251/1271.--/m%e 13 89; Gemeleh-1251/1255. — WcA 1206 (=bükk); Fii- 1210 (-= fül); Gymilch-1296. — Sc«m 1237/1325; Zym- 1297; Brekyne 1274; E#ns 1229; i^a^ 1251 ; lukiért HB.; Epyriestu 1252; Scwus 1211. — -&<? 1211 (=kő); Fene 1236/1283; fertes 1296; Kerus 1211. — Keserey 1228; $M<?re/i 1211; Rengeysar 1231; Beseneytu 1211.] 5. XIV. sz.-i oklevelek. KT. GyGl. ^ Azö-zés az első szótagban: a) Mai ö helyén: Buht- 1309; cwweft 1346; chutur- 1343> 1357; FMZ- (6); i«- (2); -feuld-, Feuld-, fewld-, fevld-, Fewld' (28); Fenyesfeuldu 1342; -j%Zd- (2); l<Ww-, Fwén-, -fuen- (6)5 fuuenye 1340/1389; Guden- 1367; (Mw- 1327; -^dwr- (2)5 -gudru- 1364; Gewder 1367; Qewdeur 1385; Gurgeteg 1351 \ \ Gurgethek 1348 k.; Gurgetegh 1355; Gung 1309*; Gyung, Gyungh (3); Gungus, Gyungyus (6); -gurg, Gurg-, Gyurg-> Gywrg- (4); Heulgeuz 1345; Cw&Zws 1351; Kublus 1379; ifti&eZ- f 1323; KMZWZ- 1332; AwfatZ- 1342; Kwblus- 1346; Kudmenus 1317, 1389; -Mes 1328; íTw&m-, i£?%w- (5); Kewlges 1333; 2&w#es- 1325/1332; -foioZt- 1384; fowífc- 1355; M&ed 1336; -kurnek- 1366; -kurtuel-, kurthel, kurthuel, -kurtil, -curtuel-, -kurt~ wyl, -kurthuel (14); -korthuel 1386; Kwzereu- 1331; kwzureu 1327; Kuzuen- 1397; Kwzuin- 1398; Kwer, kuer (5); Kuuer 1352; -kuz-, -kwz-, -kvz-, Kwz-, Kuz- (30); Kosthou 1324; Keuzhegh 1359/1509; Kuzep-, kuzep-, Kwzep-, kwzep*, Kusep- (20); luew 1317; Luew 1368, 1390*; Muggudurpataka 1346; Magyalmugy 1372; Wklelew (3); vkvr-, Hwkur-, Wkur- (3); Ewker-1326/1470 k.; Wlues-, Hwlues- 6; Vrdug-, Wrdug-, Vrduk-, Wrdungh-, vrdug-, Vrdvg-, Vrdugh, Vrdunk (13); hurim 1329 (=örém); -eurem, -ewren, Euren (3); Eurmen 1378; Wztuer-1347; Wthwes 1389; Wzwegh 1302, 1342/1382; Zug-, -zug-, -zugh (7); Zukche 1366; -íwwe 1326; M-, -íwZ-, Tulg-, Thul-, Twl- (31); TW 1339; Teulg- (2); töeMgrfc 1342; -tursuk 1366; TWÍ/S- 1327; 2\á*- 1334; Tuis 1334/1361; -ueulg-, -weulg-, -weulgh, uevlgy-, Weulg-, -weulgy, -wewlgh, -ueulgh (14); -wolq 1347; Papragwlg 1370; Weurus- 1311; ZewZd- 1353 || b) Mai é' helyén: Kuneres 1327; ifemer GyGl.; kuruzthur 1330; -kuruch 1330; -kurucht 1330 ||.c

; Mai

ő helyén: fow- GyGl.; £<?«- (2); 4*