Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Losonczi Zoltán: Az ö-zés története - II. 45

46 L0S0NCZI ZOLTÁN. scoportosulnak, milyen esetei lépnek fel az egyes nyelvemlékekben, vagyis milyen fajai vannak az ö-zésnek. Ez utóbbi kérdésre természetesen csakis kódexeink adhatják meg a feleletet. Okleveleinkben csak elszórtan fordulnak elő magyar szavak, ezek is leginkább alanyesetben, s így ezek inkább csak általánosabb hangfejlődési' adalékokkal szolgálnak. Nyelvjárástörténeti szempontból azonban kódexeink a legfontosabbak. A következőkben tehát a lehető legtömörebben összeállítjuk és rendszerezzük nyelvemlékeink adatait s ezek az adatok azután maguk is megadják a feleletet arra a kérdésre, hogy milyen esetekben lépett fel az Ö-zés, s arra is, milyenek voltak nyelvemlékeink korában az ó'-zés fajai. 1. Constantinus Porphyrogenitus. (X. század.) 'ATSXXOÓCOD MHK. 121; 'EtéX xai KooCoó MHK. 126 (=köz); — xoopTOYsp^áTou MHK. 125 ( — kürt). [Vö. még Kpíooc MHK. 127 (= Körös); Tt{i7jaY]? MHK. 127 (== Temes ~ Tömös)]. 2. XI. sz.-i okleveleink. A) Az o-zés (illetőleg: w-zés) az első szótagban: a) Mai ö helyén: fuegnes 1055 (== fövenyes); Gurcu 1079-80 (= Györk); guden 1079/80 (= Gödény); Currnes 1095/XII— XIII; *) Kurtuel 1055; kues, cues 1055; uluues 1055; Vluesmegeye 1093/1395; ordugsara 1075/1217; eurim 1095/XII—XIII (=örém); Ursa 1055 (=Őrs); tue 1055* ;2)

turku 1055 (=Törek) || b) Mai ő helyén: Cheuz 1093/1399; feu 1055; Sarfeu 1055; Hurozkw 1093/1399; Keuris 1055; Keurisig 1095X11— XIII; sceulleus 1075/1217; iveudi 1095/XII—XIII. (= vő-). B) A többi szótagban: a) Mai ö helyén: orduksara 1075/1217 \\b) Mái o helyén: Beseneu 1095 XH—XIII. sz;3)

eleuui 1055; sceulleus 1075/1217 || •c) Hangvesztő tövekben: theluch 1095X11—XIII. sz. *) Vö. NyK. XLII. 3. 2) A csillag az adatnak az illető oklevélben többször való előfordulását jelenti. 3) V. ö. NyK. XLII. 3.