Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Németh Gyula: A régi magyar írás eredete 21

40 NÉMETH GYULA. Vegyük először pl. az o jeleit (magyar Q, SEBESTYÉN szerint }, köktörök >, görög 0): «(a magyar) o jegye egyenesen megjelöli, hogy a feleződés útján keletkezett görög jegy volt a forrása. Kétségtelenül ez volt az ó-töröké is; csakhogy itt az w-jegy hasonlósága miatt szögletesre rótták. A magyar viszont ugyané találkozás miatt a szár végeit megkülönböztető vonalkákkal látta el». Az o és ü jegyeinek tárgyalásánál SEBESTYÉN a fent (32.1.) érintett hangtörténeti körülményeket nem is említi. Pedig ennél a kérdésnél először is ezeket kell figyelembe venni. Ha a régi magyar nyelvben nem volt o, ha a régi magyar it-hang a XVI. században — a melyből a magyar írás első emlékei valók — mint ö jelenik meg, akkor ugyebár módszertelen eljárás, ha SEBESTYÉN (MÉHE. 158. 1.) minden egyéb megfontolás nélkül, egyszerűen keresi a XVI. századi o és ü jegyeknek "legalább hétszáz évvel régibb megfelelőit. — Görög elméletének megfelelőleg mindkettő eredetét a görög Y~Dan látja. A magyar K ö jelről fent részletesen szóltam; SEBESTYÉN elfogadja régi betűnek és azt mondja róla, hogy pontos megfelelője a görög Y-nak, csakhogy V-forma járuléka nem az egyenes szár folytatásául (tehát fent), hanem oldalt van róva. A magyar (L\) és a köktörök (f) w-jegy SEBESTYÉN szerint megint világos megfelelője a ^f-nak, csakhogy a V-forma járulék az egyenes szár mellé van róva. (Ilyen alapon a magyar ábéczének sok betűjét meg lehetne magyarázni az Y"°ól.) A magyar i (SEBESTYÉN szerint: f, f, tehát a jegyek története a magyarban itt is tisztázatlan marad) a görög | megfelelője, csakhogy egy járulékvonáskát kapott. A magyar j[ 0-jegy SEBESTYÉN szerint a görög *\ megfelelője, csakhogy a magyarban fővonalát görbére rótták, két (?) járulék-vonalát pedig a rovó könnyebbségére a görbe szárba ékelték. (Vájjon azt a fővonalat is a rovó könnyebbségére változtatták egyenesről görbére?) Mellesleg megjegyzem, hogy a köktörök ábéczében — a mely (bizonyos lényeges módosításokkal) Sebestyén szerint is őse a magyarnak, nincs is. e betű. Sebestyén ezen úgy segít, hogy azt mondja, hogy az általunk ismert köktörök ábéczében nincsen, de volt olyan köktörök ábécze, a melyben volt e betű. Volt ilyen ábécze, de elveszett. Erre a kérdésre még visszatérünk.