Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Németh Gyula: A régi magyar írás eredete 21

38 NÉMETH GYULA. Ezzel szemben a másik történeti kapcsolat (glag. o > magy. o) elfogadása semmiféle módszertani kifogás alá nem> eshetik. XII. A dolog természetéből következik, hogy a magyar ábéczében több olyan betűt találunk, melyeknek eredetére vonatkozólag csak nagyon kétséges feltevéseket állíthatunk fel. Ilyen a Q cs (valószínűleg valamelyik köktörök s vagy é átvétele), az 0 ly (szabad kitalálás eredménye ?), az $ m (vö. görög M ?, köktörök >$>?), a ^ t (görög ? ?), $ z (? ? vö. kökt. ^ ). XIII. Még egyszer: ' az aramseus írásból készült nagy önállósággal a köktörök ábécze; ennek az ábéczének egy sok változáson keresztülment, de valószínűen felismerhető utódja a magyar írás. Ilyenformán gondolhatjuk a magyar ábécze eredetét. Bizonyos, hogy ezt a véleményt jövendő részletkutatások még sokféleképpen módosítják, de lényegében aligha fogják megváltoztatni. Nagy vonásokban megrajzolta ezt a fejlődést már NAGY GÉzÁnak fent idézett czikke s több finom megfigyelést adott hozzá MUNKÁCSI BERNÁT szintén többször idézett táblázatában. Az ő nyomdokaikon halad az én czikkem, legfeljebb azzal az előnynyel, hogy nekem már a becses MARsiGLi-féle emlék s az Akadémia nagy kiadványának facsimiléi is rendelkezésemre állottak, s mindez több fontos apróságnak a felderítését tette lehetővé. Sokkal többet mond és lényegesen külömbözik a fent elmondottaktól az az elmélet, melyet ezen alakjában legújabban tett közzé SEBESTYÉN GYULA a MRHE. harmadik részében. Szerinte volt egy görög ábécze, a mely alapja volt bizonyos török ábéczének; ez a török ábécze később aramseus befolyás alá került, s így vált ki belőle: 1. a magyar írás török őse, mikor még az aramseus befolyás nem volt nagyon erős,.. 2. az ismeretes köktörök ábécze, mikor az aramseus befolyás már igen erős volt. Ez az elmélet azonban oly módszerrel készült, mely nem a részletek pontos megállapítására, valamely biztos kiindulópont