Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Németh Gyula: A régi magyar írás eredete 21

30 NÉMETH GYULA. egy lépéssel, ha egyszer ezt a munkát török területen is elvégezzük.) Nézzük tehát, ilyen elvek mellett milyen egyezéseket találunk a magyar és a köktörök ábécze között. Tökéletesen egyezik az n jele: ) *), .az s (— sz) jele: \%

), a,z s jele: /\3

), a i <

s jele: Y (a

jenisszeji ábéczében Donnernél; alakjára azonos vele az orkhoni ic-jel), a d jele : -j-4

). (Mint fentebb is mondottam, az n, s, d hangokra a köktörökben még egy jel van.) A magyar -j- d történetéhez meg kell még jegyezni, hogy a fenti köktörök -j- alak nem a rendes alakja ennek a betűnek. A köktörökben a legtöbb feliratban X alakot látunk. Viszont azonban a magyar betűnek sem bizonyosan -j- az eredeti alakja. A MARSIGLI- emlékben mind az ábéczében, mind a szövegékben egy f-féle alakot találunk. A csíkszentmiklósi és az enlakai feliratban nem fordul elő ez a betű, a többi emlékek a -|- alakot mutatják. Ez az öt eset az, melyben a magyar ábécze betűi a köktörökkel vonásról vonásra megegyeznek. Ehhez járulnak a következő esetek, melyekben a betűk nem egyeznek ugyan meg minden vonásban, de rokonsági kapcsolatuk kétségtelen. Magyar /\ g (SEBESTYÉNÉI i. m. 157. 1. helytelenül /\, vÖ. MARSIGLI ábéczéjét és a csíkszentmiklósi emléket) ~jenisszeji £* (ugyanez ' megvan a másik oldalra néző formában, mely esetben a vonalak elhelyezése tökéletesen egyezik a magyarral) vagy /? #-5

);

magyar \\ r ~ jenisszeji Uj r6

);

magyar X & ~ jenisszeji ^, *£, ^, o, $, $ b1);

magyar Q k ~> jenisszeji ^ %8

). Kissé részletesebben kell foglalkoznunk a p jegyével. SEBESTYÉN müvéről szóló bírálatomban a munka első és második részéről csak annyit mondtam, hogy nem filológus-munka, ») NAGY GÉZA, Ethn. VI. 274. 1. 2)

NAGY GÉZA, i. h. 3)

SEBESTYÉN, Ethn. XVII. 279. A czímbetű megfordítandó. 4)

MUNKÁCSI, KSZ. XIV. 228. 5)

SEBESTYÉN, Ethn. XVII. 275. 1. 6)

NAGY GÉZA, i. h. 7)

NAGY GÉZA,/ i. h. 8)

NAGY GÉZA, i. h.