Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Egy ismeretlen képző 1

EGY ISMEEETLBN KÉPZŐ. 9 vonás, a régiségben sávos és sávolyos melléknevek állanak egymással szemben. 15. sertélyes [első adat 1597-ből, OklSz.; alakv.: sörtélyös (1597: sö'rtéliös OklSz.; Szeged, MTsz/l; sö'rtvélyes MTsz., sertvélyes SzD.; sörtéllyes 1679-ből OklSz.] c

borstig, borsten-';

sértély [első adat CoMENiusból, NySz. (a NySz.-ban csak ez az egy adat); alakv.: sertvély SzD.; sörtély Pápa, MTsz.; sörtíl Veszprém, MTsz.Vborste^ serte [első adatok Beszt. szój.: séta — serke ;. Schl. szój.: serte; a NySz.-ban több adat a XVI—XVII. sz.-ból] cseta, borste';

sertés [első adatok 1258: Sertés heyg, 1318: Sertés hyg OklSz.; a NySz. első adata LevT. II. 227] 'borstig, borstenr'. A serte alapszó török jövevényszó: tob. sirt, csuv. s§rty tel. sirke, sirkek c

die borsten', vö. SUS. Tóim. XXX. 117. A m. adatok időrendje arra mutat, hogy a sertélyes mn. a sértés mn. származéka (mint sávolyos < sávos), s a sértély fn. későbbi elvonás. Valószínűtlen MUNKÁCSI, ÁKE. 538—9 magyarázata, hogy a m. serte a szkr. sata-, sata- cmáhne, borsten' átvétele, míg sörtély < szkr. satala- na., a «-Za képző dem. értékével». Vö. még HORGEE, MNyv. IV. 321. 1.6. vaklyos [Háromszék m., MTsz.] 'vaksi' < vak 'blind'. 17. csipalagoskodik [egy adat 1689-ből, NySz.] lippio, triefaugen habén'; — csipalyagosság [GhröNGYÖsiből NySz., SzD.1 103; alakv.: csipalagosság SzD.3

245 (innen

RR., KASSAI, V. 197)] lippitudo'; — csipalagos [KASSÁI i. h., KE., MNyv. II. 93] clippus, triefáugig'; — csipalag [SzD.2

(innen

KR., KASSAI i. h.); alakv.: csipalyag SzD.1

103] 'augenschleim

5

<

csipa ua. A csipalyagos < csipa, csipás olyan képzés, mint csépélyegés<csépés, 1. feljebb. Régibb magyarázatom, SUS. Tóim. XXX. 61), hogy csipalag tör. *capalyk átvétele, fölösleges. II. -lya, -lye (-la, -le, -ja, -je). 18. boglya [első köznévi adat 1561-ből, OklSz.; alakv.: buglya, buguja, baglya, bagla, baggya EtSz. I. 445] 'acervus v. cumulus foeni'; — bugojék [Háromszék m., MTsz.] dem.