Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Adalékok a török nyelvtanhoz. (Megjegyzések Németh Gyula nyelvtanára). 407

ADALÉKOK A TÖKÖK NYELVTANHOZ. 425 -j^ol, viLbi>oí ritkán j.of, még ritkábban iobof írott alakokat találunk, de a mai nyelvre BARKLEY-SHAW I. 29 megjegyzi, hogy «this word is pronounced idim etc. dropping the r». Az oszm. idim < irdim változás egyébként nem példátlan az oszmanliban sem; az r vocalizálódását több dialektusban megfigyelték : északszíriai diai. bi < bir, di < dir HAETMANN, KSZ. I. 154, aidini diai. dotijöm < *dotijorom cich halté'

FOY, KSZ. I. 194. Noha a köktürk emlékek és a Kut. Bil. szerint az imák ige eredeti tőhangzója á lett volna, nyilván nem nyilt, hanem zártabb e hanggal van dolgunk, a melyből a csagatajban, és az oszmanliban is (nemcsak a volgai dialektusokban) i fejlődhetett (vö. THOMSEN, SÜS. Tóim. V. 160, FOY, MSOB. III. 198), Egyébiránt a nyelvemlékekben az ermak igének nemcsak azok az alakjai fordulnak elő, a melyek az oszmanliban is megvannak (oszm. idim stb. = köktürk ártim, ujg. drdim Kut. Bil. 4, i, 23, u, kún érdi cerat' CCum. 192, oszm.

isem stb.. = köktürk arsa, ujg. arsa, a kairói kéziratban: Lljjf, Kut. Bil. 177,5; oszm. imis = ujg. drmis, kairói kézir.: u&jyoof; oszm. iketi = ujg. arkdn Kut. Bil. 60, 12, LE COQ, Chuast. 16, is stb.\ hanem a jelen ideje is közönséges: köktürk drür THOMSEN, Journ. Boy. As. Soc. 1912: 219, ujg. árür Kut. Bil. 4, 1, kún ervr 'est' CCum. 188; csag. irur «found in old books» BARKLEY-SHAW I, 29. A gdny cyka jazdy 'majdnem kiadta a lelkét'-féle szerkezetben szereplő jazmak igéről NÉMETH a 96. lapon csak annyit mond: nicht identisch mit jazmak 'schreiben' (a mi persze nem fölösleges megjegyzésemért pl. BARBIER DE MEYNARD szótára is egy lemma alatt tárgyalja a két jazmak igét), de jelentését nem adja. A jazmak ideülő jelentése megvan még az ujgurban és az altáji tatárban: 'vorbeigehen, verfehlen, nicht treffen, sich irren' (pl. Aba jazdy arsa baját kyjnady fwenn Eva gefehlt hat, so hat ihn Gott bestraft' Kut. Bil. 100,21), s származéka: jazyk cdie sünde, das vergehen' él az oszmanliban is. A

gele jazdy szerkezetnek tehát pontos mása a fr. il a failli venir. Furcsa, hogy BADLOFF Wb. III. 213—4 az cauflösen, entwirren jelentésű ujg. stb. jaz- (nála helytelenül jas-J igét helyesen különválasztja ugyan az 'irren, verfehlen' jelentésűtől, s mégis néhány lappal odább az oszm. ede jazmak szerkezetet az első ujgur igének megfelelő oszm. jaz- 'entfalten' alatt tárgyalja.