Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Adalékok a török nyelvtanhoz. (Megjegyzések Németh Gyula nyelvtanára). 407

422. GOMBOCZ ZOLTÁN. deminutiv melléknévképző, -ca -ce, -§a -ge változatokkal: akca Veisslich', karaja 'schwárzlich', jüksege c

nicht allzu hoch

5

,

güzelge 'hübsch'; majd gyakori jelentésváltozással a melléknévből főnév: saryga c

eine wilde biene' (= csag.

sarica c

ein kleiner raubvogel mit gelbem rücken'), kyzylfia c

die rote schminke' (= kirg.

kyzylsa cmasern; eine pflanze');

alaga 'buntes zeug\ Ellenben a türkce -ce suffixuma nem a -ce dem. képző, hanem az íequativus ragja, ugyanaz a rag, a mely a maga helyén emiitett almanga, valamint a benge, tatlyga stb. határozókban is szerepel. Ha a mai oszmanliban azt is lehet mondani: türkce lisan, tehát a türkce ragos alak a mondatban jelzőül is állhat, az ugyanolyan fejlődés, mintha a mai magyarban hirtelen haragról- beszélünk hirtelen való harag h., tehát a határozóragos hirtelen alakot jelzőül alkalmazzuk. A 63. § szerint «als zusammengesetzte adjektive sind im türkischen gewisse attributive ausdrücke aufzufassen: aksakal Sveissbártig', karagöz 'schwarzáugig'. . .» Ha az aksakal-féle jelzős kapcsolat a török mondatban nem szerepelhet jelzőképpen, alig tekinthetjük összetett melléknévnek, már pedig én úgy látom, hogy a törökben pl. aksakal csak annyit jelenthet: 'valaki, a kinek fehér szakálla van; a falu bírája3

(vö.

REDHOUSE : c

a grey beard; a kind of mayor of a village'), karagöz c

valaki, a kinek fekete szeme van' (vö. REDHOUSE : c

any black eyed person; the black bream, cantharus'). Tehát németre is helyesebb volna így fordítani: weissbart, nem pedig weissbdrtig. Igeragozás. Sajnálom, hogy NÉMETH a dyr verbum substantivum tárgyalásában nem tért el a török nyelvtanok szokott sablonjától; pedig ez a sablon tudományos szempontból helytelen, s gyakorlati hasznát sem látom. A dyr «hilfsverbum» praesens indicativija NÉMETH szerint is 1. sz. ym, im, um, üm c

(ich) bin' 2. sz. syn, sin, sun, sün f

(du) bist

5 3. sz. dyr, dir, dur, dür l

(er, sie, es) ist' stb. A praet. definitum: 1. sz. ydym, idim, udum, üdüm c

ich war' 2. sz. ydyn, idin, udun, üdün stb.