Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Losonczi Zoltán: Az ö-zés története. (I:) 373

AZ Ö-'ZÉS TÖRTÉNETE. 389 15. ó's (< ös). Vö. isemucut HB.; ös, ösi N.; ösfi, 'atyafiú, fráter, monachus'E. Vö. még ws 1211, ÍJuse 1199 OklSz.; esei Heli NySz.; űs MTsz., ~ f. isa 'atya' | É. i^a 'vater'. Vö. MUSz. 952. sz., NyH.5 16. szösz, vö. zoz Nagysz.-k. NySz. ~ zürj. sed'é, sod'é c

rost, szál, szösz, csepű'. Vö. MUSz. 317. 17. töm Vö. temiek KLOkl. NySz.; dömni, tem MTsz. «*«» cser, kP. temam 'megtelik, jóllakik'; temem 'megtölt, jóllakat' | kUfa. temem 'jóllakat' | kCarM. temd 'megtelik, jóllakik5

| kÜr

temas 'betölt' ~ nyK. tem, temd 'tele'; te'mdm 'megtelik, jóllakik' temem 'megtölt, kiegészít'-. BEKÉ 15-16. Vö. MUSz. 240. sz., NyH.5 E csoport hangmegfelelései tehát, mint a túlsó lapon levő táblázat mutatja, sokkal tökéletlenebbek, mint az első 'csoportéi. Első pillanatra szinte azt gondolhatnék, hogy valamilyen labiális hangra mennek vissza. De vegyük csak jobban szemügyre az egyes nyelvek hangjait. A lp.-ban itt is az a hangok felelnek meg, éppúgy mint az első csoportban. Ez már e, á, i-féle hangokra enged következtetni, minthogy — a mint láttuk — e lp. hangok az esetek nagy részében i, e, a-féle hangokból fejlődtek. A f. megfelelések: i, y, yö, yy, ö; egy esetben : uu. Az y, ö hangok azonban nem eredeti hangok a finn ben, hanem később fejlődtek. (Vö. SüS. Aik. XIV3

. 48.) Előfordulnak az előbbi csoportban is. Hogy \it gyakoriabbak, annak oka bizonyos mássalhangzók befolyása; ugyanazoké a mássalhangzóké, melyek a magyarban is elősegítették az ü, ö hangok terjedését. Különös a f. juuri alak. Ez a f.-md. közösség korában is u lehetett (md. jur). A m. gyökér szó itt inkább a vog. és alakkal vethető össze. A md. megfelelő hang itt is e, á, mint az előbbi csoportban (kivéve jur). A cser. változatok: e, ü M e, ö «v 9, ü. De ü, e, d megvan az előbbi csoportban is. Egyébként pedig a cser. nyelvben is labializálódás történt, a mint a cser. nyelvjárások megfelelései bizonyítják. Ezt szintén bizonyos mássalhangzók segítették elő, a mint erre BEKÉ is rámutat több helyütt cser. nyelvtanában. A permi nyelvek megfelelései azonosak az első csoportéival (i, i, §, o, u). A vog.-osztj.-ban is megvannak a különféle magas- és mélyhangú változatok, mint