Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Melich János: Egy fejezet a történeti magyar hangtanból. 333

360 MELICH JÁNOS. ranya m. CSÁNKI II. 493.), Jené, Jenye (1. Gömör m. CSÁNKI I. 137., LIPSZKY, Eep.) is. Az a nézetem, hogy igazuk van azoknak, a kik a Jenő, Jené, Jenye helynevet a Konstantinos Porphyr.-nál előforduló Tsvá/ olv. Jenach v. Gyenach törzsnévvel azonosnak veszik, vö. HFK. 125., NyK. XXXIV. 142., 143., MNyv. VI., 241. Pátró, falu Somogy m. és Pdtroha (LIPSZKY, Rep.-ban Patroha) falu Szabolcs m., régen mindkettő Patruh (vö. CSÁNKI I. 523, II. 635.), Patroh (vö. CSÁNKI uo.). Minthogy egy íráshibából származó adat e helyet 1332—1337-ben Postoch-nak írja, feltehető, hogy ez a Postoch íráshiba talán Pa(o)troch helyett. A *Patruch>*Patroch> Patruh eredetileg szn. és nemzetségnév (1. KOVÁCS, Ind.), s innen hn. MELEGDI J. MNyv. XI. 37. szerint talán egy szláv Patruch szn.-bői, ilyen szláv szn.-et azonban kimutatni nem tud. Vörü, falu Zala m.-ben. 1412-ből: Possessio Werech CSÁNKI III. 123. Más adatok és alakv.-ok: Werwh, Wereh, Wereu CSÁNKI i. h. LIPSZKY, Eep.-a szerint Vörü, CSÁNKI i. h. szerint Vörü. Zilah, város és a rajta átfolyó patak neve Szilágy m.-ben. A XIII. sz. elejéről: VE. 310. §: de villa Ziloch. Később Zilah, vö. CSÁNKI I. 550 Zylah. A mai helyi kiejtés Zilaj, melléknév : zilaji és zilahi (VERSÉNYI GYÖRGY dr. értesítése). A Zilaj alakv. állítólag már az oklevelekben is, a XVIII. sz.-ban Szilaj is, 1. PETRI M., Szilágy vm. monogr. II. 449., 450. LIPSZKY, Eep.-a szerint van Zilah alakv. is, míg az 1870/71. évi kataszteri térképen (1. M. N. Múzeum könyvtára Mapp. 2756a, Közép -Szolnok m. átnézeti térképe) Zilach p(a,tak) alak van. Úgy gondolom, mindkét adat helytelen. A szóvégi eh helyén c betűvel írva ez a név is előkerül, vö. VE. 187. §: de villa Ziloc, de Ziloc, ANON. 22. § : de Zyloc, de Ziloc. Eégebben ez írott alakokat kétségtelen íráshibáknak tartottam, 1. NyK. XXXIV. 138. A Zilah név eredetéről való felfogásokat 1. PETRI i. m. A szóvégi c/i-val írott szavaknál minden egyes esetben kiemeltem, van e a szónak k(c)-Yal írott vagy ejtett alakja. A k helyén több esetben g-t is találtunk, a mely a Ar-ból fejlődött (vö. hork ~ horog; Detrik ^ Detrük ~ Detreg; Heidrüg • Páztuk). Ha minden szóvégi &-val hangzó szónak ki tudtam volna régebbi cft-val írott alakját is mutatni, akkor a k > g-s példák száma is nagyobb volna. így pl. a potroh, potrohos szónak is van potrok NySz., potrokos MÁRIAFFI, Kis m. fráz. 155., MNyv. V. 286 alakváltozata is. *