Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Melich János: Egy fejezet a történeti magyar hangtanból. 333

EGY FEJEZET A TÖRTÉNETI MAGYAR HANGTANBÓL. 359 442.; í-vel első adatok a XVI. sz. második feléből, 1. OklSz., MA3 m. NySz. Német jövevényszó, vö. korai úfn.

sperlach, sperlachen, kfn. sperrilachen c

tuch, das ausgespannt wird, besonders wandteppich; auch über tischen, betten; himmelszelt' GRIMM, DWb. A szó összetétel, speer v. sper + lach(en), 1. BENECKEMÜLLER, MhdWb. Yö. léllah feljebb. Vétye, falu Somogy m.-ben (ma nincs meg). A XIII. sz. elejéről: «de villa Veytech» VR. 54. §. KARÁCSONYI-BOROVSZKY VR. szerint a későbbi somogymegyei Weytih, Wetheth o Wethech, Wetheh, Weetheh = Vétye (1. CSÁNKI II. 659.) községgel azonos. A hn. szn.-bői vö. Weyteh szn.-et KOVÁCS Ind. A Vejtech szn.ről azt tartom, hogy szláv eredetű. A szlávban a név összetétel, utótagja szláv -téch, melyre vö. Woiteh 1055-ből és MELICH Szláv jöv. h. 132. 3. Ismeretlen eredetű szavak, nevek. BedÓ. A XIII. sz.-ból: VR. 37. § : Judice Bedech curiali comite; 1272-ből: Bedechi (szn. Dunántúlról, KOVÁCS, Ind.); 1260-ból: Bedeech (szn. Hont m.-ből, KOVÁCS, Ind.). Szn. bői hn.: 1232, 1234-ből: Bedech (hely a pécsi egyházmegye területén, KOVÁCS, Ind.); I'á56-ból: Bedech (Bihar m.-ben, CSÁNKI I. 603., V. 333.; nb. LIPSZKY Rep. szerint Bihar m.-ben van Bedó hely, CSÁNKI I. 604. szerint volt Bedehalma is). Minthogy van Bedecs hely is (1. Kolozs m., CSÁNKI V. 333.), a Bedech ezn. Bedecs-nek is olvasható, s ez esetben kicsinyítés ugyanonnan, a honnan kicsinyítés a Bedé, Bedő név, 1. EtSz. Benedek a. A régi biharmegyei Bedech (CSÁNKI I. 603., Y. 333.) és a mai ugyanezen megyebeli Bedő (LIPSZKY, Rep.) alapján talán fel lehet tenni, hogy a Bedő név régibb alakja Bedech (1. MNyv. X. 155.). A Bedő ~ Bede-ve 1. CSÁNKI I. 466. is. A szóban levő -ő>-ech kicsinyítő képzőről 1. MNyv. X. 154. cserebüly Cserebogár'. A BesztSzj.-ben : cherebech (vö. NyK. XXXVII. 115., talán íráshiba: chereboch h.); később csereboh (vö. DöbrC. 148., 187.), cserebuh (vö. NagyszombC. 301.), cserebő (vö. MTsz., KulcsC. 193.), cserebú (vö. MURM. 97.), cserebo(ó)g (vö. Brassói tör., KASSAI V. 173.), cserebók (MTsz.) stb. Eredete ismeretlen, hibásan: GYARM. Voc.; MIKL. Slav. el.; SZARVAS, Nyr. Lásd részletesen EtSz. Jenő, sok helység neve. A hn. latinbetűs emlékeinkben Jenen, Jenev, Jenew (1. VR. 322. §, NyK. XXXIV. 143., KOVÁCS, Ind., CSÁNKI I. 29., 611., II. 493., III. 213., 333., OklSz.), Burusyeno (1351-ből: in territorio ville Bxmisyeno; a régi Pilis m.-ben, Anjouk. Oktár V. 527.), Jenw (1. KOVÁCS, Ind.). A mai nyelvben van Jennő (1. Baranya m., LIPSZKY, Rep.), Jenye (1. Ba-