Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Melich János: Egy fejezet a történeti magyar hangtanból. 333

EGY FEJEZET A TÖRTÉNETI MAGYAR HANGTANBÓL. 337 lehetnek írva (vö. < szerb hrcak, rcak c

hamster, cricetus fruinentarius' VÜK8

,

szlov. hfcsk ua. PLET., tót chrcek ua. BERNOL., BERN. EtWb. 412.), azt tartom, hogy a fenti szn. csakis a magy. herceg köznévvel lehet azonos. A herceg német jövevény, vö. ófn. herizogo, kfn. herzogo "herzog', eredetileg a. m. heerführer, 1. MNy. XII. 311. és KLUGE, EtWb.8 — Hasonló szn.-re vö. VE. 44. § «quidam potens nomine Voiauoda, iio. 304. § : Cum Voiouoda comes de Doboka» s ez < szláv vojevoda cheerführer\ horvát. A VR. 108. §-ban ezt olvassuk: «de villa Chroath». Minthogy e falu a mai Oláh-Horváti (Szilágy m. KARÁCSONYIBOROVSZKY, VR. és CSÁNKI I. 556), a VR. helye vagy «villa Chroatha(o)rum», vagy pedig «villa Churuath» (vö. VR. 260. § : «de villa Huruat* =ma Kraszna-Horvát, 1. KARÁCSONYI-BOROVSZKY, VR. és CSÁNKI I. 583) helyett való iráshiba. Az előbbi esetben a eh jegy a. m. k hang, az utóbbiban pedig a mai h hang előzője. A magy. horvát szó szláv eredetű, vö. szerb-horv. hrváti (többes nom.), hrvat, hrvatin (egyes nom.) 'horvát5, 1.

MIKL. EtWb. 91. és VÜK3

, IVBR. 3. Ismeretlen eredetű tulajdonnevek és szavak. havas. 1231/1397-ből: «Incipit a monte qui Guthonchowosa dicitur» OklSz. (Szatmár m.-ben; kétségtelen, hogy a mai szatmár—mármaros-m.-i Gutin hegy, 1. LIPSZKY, Rep.). A hó c

nix

5

:

havas 'nivosus5

>

c

nivus

5

szó eredete ismeretlen; megfejtési kísérlet: BUDENZ, MUSZ.; MUNKÁCSI, ÁKE. hazug. 1095/XIII. sz.-ból személynévben, OklSz.: Chozug (idézi KOVÁCS, Ind. is). Más adatok /i-val, vö. Hozug OklSz., /i-val és továbbképezve: Hozuga vö. VR. 324. § és OlkSz. hacuka a.; Hazugd helynévben CSÁNKI III. 59. — A szó eredetéről megfejtési kísérletet 1. MUNKÁCSI, ÁKE. hegy. 1086/XIII. sz.-ból: «Inde ad culmen uadit quod uocatur chigistu (1. OklSz., a hol 1095 évszámmal van az adat jelölve, de vö. Pannonh. szent Benedek r. tört. VIII. 267.). Mai nyelven a helynek Hegyesd volna a neve, s ilyen helységünk ma kettő is van: Zala m., Somogy m. ,1. LIPSZKY. Rep., CSÁNKI III.. 10. A helynév régen Hegesd-nek írva is előfordul, 1. OklSz. is. A hegy szó eredete ismeretlen, hibásan BUDENZ, MUSz. Hetmény, falu Nyitra megyében; első adat 1113-ból: In Chetmich (1. PEJÉRPATAKY, Kálmán király oklevelei 57., 67.), később Hetmeh uo. A helynév eredete ismeretlen. TAGÁNYI (Nyitramegyei Közlöny VII. 5f. szám) azt hiszi, hogy a hét szóval függ össze, de ezt se alaktanilag, se hangtanilag nem bizonyítja.