Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Zürjén szövegek - III. 223

ZÜEJÉN SZÖVEGEK. 297 i jua'las : «iz-e vevli muM'ke?)) a muMk suas: na menam baba'e 'ken-ke gula'ite te muziki'dket». kupeíé-getir suas: «vai, vuzav meste. muja korán?)) — «« mui — suas — tenéid komi? so íselke'vei d'énga da et-pir kara.)) kupeíé-getir oz segláéi'ííéi i suas: so íé§lke'vei séta, a síje og». — «wo on-si, i me og vuzav.)) kupeíé-getir dumd'iííée i suas : «muja me so t'éelke'vei ig ial'eit, a •§t-pir sij§ karni (et-pir éetli'ni) zaíe'itah) i segldéi'ííéas. vodas, a muMk i karas. i suas: «tensid baba'te da te diréa'id i tivka)). a kupéié laviíé-gor-ulié vit

dée'das. kupeíé-getir suas: «med-a'suv meste vajed.h) i muzik segldéi'ííéas. kupeíé-getir pete i med kupeíé-getir voas i jua'las: «iz-e vevli menam mu&i'ke?)) — «a mui — suas — menam baba'e te muz'iki'dket guíd'ite.» kupeíé-getir jua'las: «on-e meste vuzav ?» — «a muja og vuzav? so íéelke'vei vai da et-pir vodlam.)) kupeíégetir éo íéelkg'vei éetas, a vodli'ni oz segláéi'ííéi. a muzik i suas : naJAid tedan. éo-vile og vuzav». i baba segldéi'ííéas i vodas. a eége és kérdezi: «Nem volt-e (itt) az uram?» Az ember meg igy szól: «De az én feleségem valahol kószál a te uraddal». A kereskedő felesége mondja: «Nos, add el a tehenedet. Mit kérsz?» — «Hát mit — mondja — kérjek tőled? Száz rubel pénzt és egyszer (coitust) csinálok (veled)». A kereskedő felesége nem egyezik bele és így szól: «Száz rubelt adok, de azt nem én». — «Nos ha te nem (teszed meg), én se adom el.» A kereskedő felesége gondolkozik és mondja: «Mit, száz rubelt nem sajnáltam, de egyszer azt csinálni (egyszer odaadni magamat) sajnálom?)) És beleegyezik. Lefekszik, az ember meg (coitust) csinál. Es mondja: «A te feleségedet bizony a te jelenlétedben...)). A kereskedő meg a pad alól nézi. A kereskedő felesége mondja : «Holnap hozd el a tehenedet!)) Az ember meg beleegyezik. A kereskedő felesége kimegy és jön a második kereskedő felesége és kérdezi: «Nem volt-e (itt) az én férjem?» — «De mit,— mondja — az én feleségem a te uraddal kószál». A kereskedő felesége kérdezi: «Nem adod-e el a tehenedet?)) — «De miért (tkp. mit) ne adnám? Adj száz rubelt és egyszer feküdjünk le.» A kereskedő felesége száz rubelt ad, de (melléje) feküdni nem akar. Az ember meg így szól: «Magad tudod {hogy mit csinálsz). Százért nem adom el». És az asszony bele-