Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)
Tanulmányok - Fehér Géza: Mordvin határozók 161
MOBDVIN HATÁEOZÓK. 165 huutensa c ifjú korában az ember más, mint öreg korában' Cseremisz : nyK. p er (3 i tostSn didstd ieidstdldn «S90 md 0 lü» manas t§mn dat SlSn c régen a szülők gyermekeiket megtanították a sd0 md 0 la-t mondani' KAM. 207 Óra: moiot íe skane, avakaj, marii pilláéi, mozot ie skane, avakaj, kuncoli ton nej sedejei 'vielleicht, mütterchen, hören deine öhrchen jetzt, vielleicht, mütterchen, lauscht nun dein herz'Aik. IX. 202 j Cseremisz: nyK. üű® kele'sen md0-la'nem irok sistaras S90 m tsáidn c azt mondta nekem, hogy keltsem fel reggél hét órakor' EAM. 133 | Magyar: Az ked levelét vém ma tíz órán délelőtt. LevT. I. 385. III. A -<M, -do, -cl'e, -ta, -to, -te ragos határozók. 1. Helyhatározók. a) Határozó szók. Alulról, fölülről, messziről, hátulról: aldo liéi jakdere c von untén her kommt ein rothes hervor' Aik. XII. 52 | M. mez anatama, makst: vardd pisem, alda lihtima Svas wir begehren, das gieb: von oben regen, von untén quellen' AHL. 145 | jortija verde cich warf ihn von oben (hinab)' Aik. IX. 234 | M. vardd praé aianá Von oben íiel ein Greis' AHL. 141 | narmuneé vas oldó kvaias ca madár messziről megpillantotta' V. 91 | vas oldó sí kel! bazár cvon der férne kommt ein zungenbazar' Aik. XII. 66 | vasúidu nesa cecastu cvon der férne sehe ich es üm jede stunde' Aik. XII. 66 j Mi vov ava, kona saradé ver-sudimasa kemkaftuva kizat, sastaz ftalda, tokás tirvati veliamai sonú cós íme egy asszony, a ki tizenkét óv óta vérfolyásban szenved vala, hozzájárulván hátulról, illeté az ő ruhájának szegélyét' XVI. 342. Névmási tövekből: M. tus t o l d a c elméne onnét' XVI. 347 | M. tusandaz told a "eljővén onnan' XVI. 335 | M. kovoldin ton? 'honnét való vagy te?' V. 145. [Ezen tolda, kovoldin s (a fentebb említett) vasoldo (vö. vasov, vasú 'messzire', de vasolov is) alakok már mutatják, hogy miként keletkezett az egyszerű ragból a finn-eseremisz összetett rag.] Nyelvtudományi Közlemények. XLIV. . 12
