Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Sebestyén Irén: Finn jelzős szerkezetek 117

150 SEBESTYÉN IRÉN. A mértékjelölő part. szerkezetek — a számnévi jelzős kifejezésekkel való összefüggésükben tekintve — az ősi finnugor mértékjelzős szerkezetekből másodlagos fejlődéssel állottak elő; e szerint a partitivusos szerkezetek az ősi mérték jelzős kifejezések megfelelőiként tekinthetők. Igen sokat mondanak finnugor szempontból az olyan észt nyelvjárási mértékjelzős szerkezetek, melyekben a mértékfőnév változatlan, és a mondatbeli viszony hordozója a hozzátartozó jelzett szó; pl. ma ölen natuke aega elanud c

ich habé eine kleine Zeit gelebt3

; kinkis mulle

hulk raha c

er schenkte mir eine Menge Geld'; hulk lastele ;

einer Mex)ge von Kindern' (WIEDEMANN Ehst. Gramm. § 193). A puoli "fél5

főnév jelzői használata. A puoli szónak a finnben — a többi finnugor nyelvvel egyezően — csupán főnévi alakja van.*) A puoli mértékjelző után rendszerint partitivusban van a jelzett szó éppen úgy, mint más mértékjelző után.**) Példák: gyenge sörhöz 3 véka maláta kell' (SETALA Lauseoppi 38). — Van olyan eset, mikor a part. szerkezet egyáltalán nem használható: «Stár átér qvantitetsordet i Genitivus, sá kan partitiv-konstruktion icke anvándas, után endast sammansáttning, t. ex. Voileiviskán hinta, aldrig: leiviskán voita hinta. Skulle dervid material-ordet hafva attribut och till följe háraf sammansáttningsutvágen blifva omöjlig, maste áfven qvantitetsordets Genitivus undvika; t. ex. hinta leiviskástá hyváá voita, priset för ett lispund godt smör.» (KOSKINEN, Finska sprákets satslára 1860. § 14. 2. Anm. 1.) Az észt nyelv part. szerkezetet használ ak< or, ha a mértékjelölő, főnév alanya vagy tárgya a mondatnak, pl. üks oza Unna poles ára c

ein Teil der Stadt verbrannte

5

;

nael tubákat f

ein Pfund Taback' stb. (WIEDEMANN, Ehst. Gramm. § 113.). Minden egyéb esetben azonban a mértékjelölő főnév éppen úgy felveszi a viszonyragokat, mint az a szó, a melyre vonatkozik ; pl. kahe vaka kqerta vasta 'gegen zwei Lof Hafer'; ühes nqdas linades c

in einem Pfund Elachs';

sürest hulgast mitme-sugusist jagudest kokku seatud c

aus einer Menge verschiedenartiger Teile zusammengesetzt'; tükiks ajaks c

auf einige Zeit

;

stb.

(WIEDEMANN Ehst. Gramm. § 193). *) Vö. KERTÉSZ 58. **) A régi nyelvben olyan példát is találunk, melyben a puoli után nincs part.: Sitté luetan Euangelium, cokonans eli