Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)
Tanulmányok - Sebestyén Irén: Finn jelzős szerkezetek 117
FINN JELZŐS SZERKEZETEK. 127 neihin kasvoihin . . . katsoa (JARN. 166) 'a megsoványodott arczra nézni5 ; jdátynyt meri (AHO Mais. 5) 'befagyott tenger'; painunut oksa (AHO Mais. 10) 'lenyomódott ág5 ; lamminneen maan mehua (AHO Mais. 12) 'a felmelegedett föld nedvét'; peldstyneet hiiret (AHO Mais. 12) 'megijedt egerek'; hatáantynyt vdkijoukko (AHO Mais. 75) 'megrémült néptömeg5 ; vimmastunut kissa (AHO Mais. 80) 'feldühödött macska'; yli nukahtaneen ulapan (AHO Tyv. meri 59) 'az elszunnyadt víztükrön át'; sammunut piippu (LINN. Pak. 68) 'kialudt pipa5 ; kauhistuneet kasvot (KIANTO 138) 'megborzadt arcz; e) befejezett cselekvés igeneve tárgyas igékből (jelzői szerepben ritkán fordul elő): kokeneelle miehelle (KIVI I. 465) 'tapasztalt embernek5; oppinut mies (KIANTO 53) 'tanult ember5 .*) Az igenévi jelzőnek -— főként az irodalmi nyelvben — olyan határozója is lehet, a milyen a megfelelő igének van: a) Sorsa on hyvin kanteleva lintu (Sat. I. 317) 'a vadkacsa nagyon árulkodó madár'; tomussa mateleva mato (KIVI I. 442) 'porban csúszó féreg'; náin tuskasta punehtuvan Ainikin (KIVI I. 89) 'láttam a kínjában elpiruló Ainikkit'; keittokonstiin kuuluvia kappaleita (KIVI II. 113) 'a főzőmesterséghez tartozó tárgyakat'; harvoin ndkyvli valkea káárme (KIVI II. 118) 'ritkán mutatkozó fehér kígyó'; kainosti katsahteleva Anna (KIVI II. 395) ca szemérmesen tekintő A. 5 ; káármeena sdhisevá ja hytkdhteleva terá upposi apilan syvyyteen (JARN. 47) 'a kígyóként sziszegő és tekerőző él belemerült a lóhere mélyébe'; nuori táyteen tarmoosi herddvd tyttöni (JARN. 154) 'fiatal, teljes erődre ébredő leányom*; kilahti joskus vaskikello laitumella kdyvdn hevosen kaulasta (AHO Mais. 47) 'megcsendült olykor a rézcsengő a legelőn járó ló nyakában'; vieraisilta kotiinsa palaavat kaupunkilaiset (AHO Mais. 60) 'a látogatóból otthonukba térő városiak5 ; Lapista palaava kotka (AHO Mais. 113) 'Lappországból visszatérő sas'j nenánjuuresta láhtevia juovia (LINN. Pak. 7) 'az orra tövéből kiinduló ránczok'; vielá lapselta nayttdva tyttö (LINN. Laulu 70) 'még gyermeknek látszó leány5 ; b) maailman páállá jaloin juoksijaa eláváá (Sat. II. 102) *) Az észtben: kadunud azi 'eine verlorene Sache5 ; eksinud lapsed 'verirrte Kinder5 ; vdzinud més 'ein ermüdeter, betrunkener Mann'; sonud löm, 'ein gegessen habendes, sattes Tier'; téninud sóidat 'ein Sóidat, welcher ausgedient hat'; jönu inimezega 'mit einem betrunkenen Menschen'; téma kadunust (kadunud) méhest 'von ihrem verstorbenen Manne5 (WIEDEMANN Ehst. Gramm. §. 146).