Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: Finnugor jelzős szerkezetek 1

FINNUGOR JELZŐS SZERKEZETEK. 65 eine handvoll spáne' (uo. I. 60); mon bu ve se ere petce saldat polk orstavl'in 'ich würde mit einer spindel voll garn ein soldatenregiment bekleiden' (uo. II. 104); ustuma praka Kaia paneksnéé, ustuma braga Kata tejeksnéé ceinen ofen voll pirogén buk Katja, einen ofen voll dünnbier braute K.' (uo. I. 30); na vana, na vana tonet pondo sija, pondo pi£e, éado valks jarmak 'siehe da, siehe da, ein pud silber, ein pud kupfer, hundert rubel geld dir' (uo. II. 1). Cseremisz, pisid fioktén ik múéer izé kecá c

auf einem lindenbaum hangén ein paar haselhühner' (PORK. 28); olásto kum i ilén, kum iy er oksám nálen r

in

der stadt lebte er drei jahre, verdiente drei kopeken geld' (uo. 3); (3edrat pele söröm puem ele c

wohl anderthalb eimer milch gábe ich' (uo. 44); fiié süder sürtem éüderesem, fi itl'e kener m énerom kusem c

fünf kunkein zwiru spann ich, fünfzig ellen leinwand webt' ich' (uo. 41); luat-kok pasu kokiam kaisem rich durchfuhr eine strecke von 12 feldern' (uo. 37);

kSremyak p elak usem ül§, muskalak p elak jor y am ül§ c

másf él font eszem van, másfél zolotnyik piperkőezségem' (WICHM. Cser. 225); kandas mesak oksam konddsSm c

nyolcz zsák pénzt hoztam' (uo. 232); ik suldos kin de m puat 'sie gebén ihr ein stüekehen brod' (GEN. 33); ik latka üem lefiekta, ik tus sofiem nales c

sie schmilzt eine schale butter, nimmt eine kruke bier' (uo. 23); kam bozcim oksam c

drei wagen geld' (RAM. 176); sósam kam but saram kolta fiaddékd c

im frühling mischt sie drei pud kot in das wasser' (uo. 202); fiára td oksa'donv i fioza lasasam naidn c

da kaúfte er für dieses geld eine fuhr mehl' (uo. 174). A rokonnyelvekkel való egybevetés tehát kétségtelenné teszi, hogy az egy darab kenyér, egy darab kenyeret, egy darab kenyérrel — a magyarnak ősi szerkesztési módja, melynek párját hiába keressük az európai nyelvekben. VIII. Régi nyelvünk és a népnyelv megőrzött néhány olyan állandó jelzős kifejezést, a melyeknek főneve akkor is megmarad változatlanul főnévnek, ha az egész kifejezést jelzőül Nyelvtudományi Közlemények. XLI1I. 5