Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Németh Gyula: Az ősjakut hangtan alapjai - 448

458 NÉMETH GYULA. dik példában semmi szükség a ¥

bg

felvételére, sem az oszm. alaknak másképpen való magyarázására. Mindezek az alakok az őstörök *aba alak megfelelői. Az a körülmény kényszerítene bennünket a -bg- felvételére, hogy az egyik alakban b-t, a másikban g-t látunk? Hiszen a deverb. -k nomenképzőnek is van -k, -y, -/9, -u alakja. E szerint a kap§y 'kapu5

szónak

*kap2bg lenne az eredeti alakja? Ki hiszi ezt el, mikor sokkal természetesebb az a megoldás, hogy itt egyszerűen y ~ ft váltakozásról van szó. Szükséges az oszm. souk szót, melynek soyuk és soQuk alakja is van, *sobguk-hó\ magyarázni, mint a hogyan GRÖNBECH teszi? Semmi esetre. Nem akarok a GRÖNBECH nyilvánvaló tévedéseiből sokat bemutatni, de nem állhatom meg, hogy még valamit ne idézzek tőle (KSz. IV. 232): «Wird nun gd cuv. z, so können wir nicht in osm. ddik 'stiefel5

, cuv.

CLD§ (kirg. étik, kas. itek, tar. ötük, alt. ödük) ein gd sehen. Wáre es nicht denkbar, dass wir in diesem und áhnlichen wörtern mit b zu tun hátten? Der gerundete vokal im alt. und tar. rührt wohl grossenteils von einem umlaut wegen des folgenden ü her; es liess sich ja denken, dass b hierbei behilflich gewesen wáre. Beim ada r

inseF, kas.

atau, cuv. UD§ bringe ich das kum. ottac (neben atov) und das odru des altaidialektes, die alsó zwei andere bildungen desselben stammes sind, in erinnerungo. Az első következtetéshez nem kell kommentár. A másodikra vonatkozólag semmi következtetést sem szabad vonni a KuuN-féle kiadás ottac és atov alakjaiból. Ki tudja, hogy olvassuk ezeket tíz év múlva? Ma, míg csak a KÜUN kiadása van előttünk, egyáltalában nem szabad operálni kún alakokkal. Miféle más képzés lenne az az odru ? Ilyen képzés lehetetlen. (Nem állhatom meg, hogy az orosz ocTpoBT>-ra rá ne mutassak; vö. még kumd. odrü, tara, kür. otrau(l), BADLOFF szerint vö. otau [? csag. kirg. otau r

die neue weisse jurte des bráutigams' ? ?]). Bármennyi is a tévedés GRÖNBECHnél, a későbbi kutatások -egy-egy részletnél bizonyára jó hasznát veszik. Elmélete egészben véve elfogadhatatlan. A jakutban, úgy látszik, körülbelül a következőkép van a dolog: alsó és középső nyelvállású magánhangzók után (előtt)