Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Németh Gyula: Az ősjakut hangtan alapjai - 448

450 NÉMETH GYULA. kis 'tochter' < *kiz, vö. 24. §. (csuv. %dr). kitayas c

zange' <

*kitayac, 23. §. (csuv. %9skds). kim Ver ?' < *kim, vö. 35. §. (csuv. kam). klr- 'hineingehen' < *kir-, vö. 29. §. (csuv. k»r-). k'ómör f

kohle' <

*kömür, vö. 52. §. (csuv. k§mr§k, komrak). küöx c

grün, blau' <

*kök, vö. 53. §. (csuv. kSvak). kut- 'giessen' < *kud-, vö. 47. §.. (csuv. £iv-). fcür- c

trocken w.

5

<

*kur-, vö. 48. §. (csuv. #Sr-). /citi- lachen' < *kül-, vö. 60. §. (csuv. kul-). kus 'kraft' < *küc, vö. 61. §. Őstör. *k'. 76. §. Az őstörök *%, melyet «Der ursprung des worte& saman und einige hemerkungen zur türkisch-mongolischen lautgeschichte» ez. czikkemben a KSz. XIV. kötetében a j-tör. k-, csuv. j-, mongol c-, tunguz §-, s- megfelelés alapján fejtettem ki, a csuvas kivételével az egész török nyelvterületen összeesett a szókezdő *Ze- (1. < *k, 2. < *#?)-val. A jakutban tehát a következő magánhangzó szerint vagy k-t, vagy y-t találunk. kin 'scheide' < *k'§n, vö. 24. §. (csuv. jdnd). kj/riat 'flügel' < *lcanat, vö. 5. §. (csuv. éy/nat). %al- 'bleiben' < *kal-, vö. 4. §. (csuv. jyl-). yan c

blut' <

*kan, vö. 4. §. (csuv. jwi). %ar c

sehnee' < ^/íar, vö. 4. §. (csuv.

jy,r). 77. §. Abból a kétségtelen körülményből, hogy a mongolban a j-tör. szókezdő í-nek az esetek egy részében c-, más részében s- felel meg, s a c- megfelelés esetében az oszmánliban ű-t, az s- esetében rendesen d-t találunk, arra következtethetünk, hogy az őstörökben a szókezdő t- mellett megvolt a d- is. A d- emlékét legtisztábban az oszmánli őrizte meg, bár itt is számos kettős alakot s eltérő alakulást találunk. Hogy a csuvas mit szól ehhez a kérdéshez, azt majd a későbbi kutatás fogja eldönteni. Bizonyos, hogy a szókezdő t- a csuvasban is kétféleképpen fejlődött s hogy ennek a fejlődésnek a magyarázatát a következő magánhangzóban kellene keresni, nagyon is kétséges. (Vö. NÉMETH, NyK. XLIII. 141—2.) A szókezdő d- emlékét pár