Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: A finnugor birtokos személyragozás némely használatáról 397

A FINNUGOR BIRTOKOS SZEMÉLYRAGOZÁS NÉMELY HASZNÁLATÁRÓL. 447 kodes c

die Mutter geht Wasser schöpfen, die Tochter bleibt Kienspáne spalten5

(uo. 35).

Soleéem izáée pokten ok su c

den jüngeren Brúder holt der Áltere nicht ein' (PORK. 25). Izaée nölta pörtem, soteée sues solekem c

der áltere Brúder baut die Stube, der jüngere Brúder hobelt die Firste' (uo. 38). Kocáze déne unekáée c

die Enkelin und der Grossvater (uo. 13). Törastplak pasa jey e stlan kalasat c

die Herren sagen den Dienern5

(GEN.

43). A cseremiszben is általános ez a használat tárgynevekkel kapcsolatban is: Olmá-puée décen ólmáée münderke ok ftoc cder Apfel falit nicht weit vom Stamm

5

(PORK.

23). Klats eléé tűkéée kuéú c

der Griff (an der Tür) ist lánger als das Vorratshaus selbst' (uo. 24). Köy'önée décen sera-fíos'eée kujú "der Schlüssel ist grösser als das Schloss' (uo. 24). Piksoée li£e put-ak pel'-ak, joyesse liée put-ak kum peser (

áer

Pfeil wiege anderthalb Pud, der Bogén betrage ein Pud und 30 Pfund' (GEN. 43). Imrieze jela, kok tortáé e o tarfíane c

das Pferd trabt, die beiden Fiemerstangen bleiben zurück' (uo. 46). * * * E dolgozat harmadik és ötödik fejezetében néhány olyan jelenséget is megmagyaráztunk, a melyeket BÜDENZ is tárgyal Determination des Nomens durch affigirten Artikel.... ez. értekezésében*) (vog. au yumitá, ekwátá. . . . qjkátá; zürj. ö'ti vokis, Ötikis, votj. odigez, kikteüiez stb.); ő annyira érthetetlennek találja sok esetben a birtokos személyragozásnak ilyen determinativ használatát, hogy a determinativ ragok személyrag voltát megtagadja és felteszi, hogy a személyraggal való alaki egyezés daczára tulajdonképpen a szó végéhez függesztett mutató névmással van dolgunk. E feltevés helytelen volta már az eddigiekből is világos; de azért van a birtokos személyragozásnak különösen a zürjénben, a votjákban és a cseremiszben néhány nagyon nehezen magyarázható determinativ alkalmazása is. Erről majd külön értekezésben lesz szó. (1913. augusztus.) KERTÉSZ MANÓ. *) Ugrische Sprachstudien II. 29*