Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: A finnugor birtokos személyragozás némely használatáról 397

412 KERTÉSZ MANÓ. 22). S aj) e g-vurislen sapegez uz lm, dmriskislen tir ez uz lm c

der Schuhmacher hat keinen Stiefel, der Schmied hat keine Axt' (uo. II. 7). Vmmi öv^ui 'wir habén kein Wasser' (uo. II. 89). Mil'am tugmi evei cwir habén keinen Hopfen' (uo. I. 94). Acmálán n élm e-p imé üvül 'nekünk úgy sincs gyermekünk' (MŰNK. Votj. 88). Egyéb igék: Menőn esaha vuétoz c

míg menő gondolatom nem érkezik5

(MŰNK.

Votj. 216). Toddmed-kd pota, jued-naned tud udaltoz-a, uz-a c

ha tudni akarod, terem-e az idén gabonád, vagy nem' (uo. 22). So kuuien kisnuuen kil'em ódig niuiiz 'diese verstorbene Frau hinterliess eine Tochter' (WICHM. II. 70). ual'l'o kjsnoiezles ki lem ódig njljz Von der ersten frau blieb ihr eine Tochter' (uo. II. 137). Zűrjén. Feltűnő, hogy a zűrjén nyelv megfelelő szerkezeteiben a mondat alanyának legtöbbször nincsen birtokos személyragja; bizonyára újabb fejlődés eredményének kell tartanunk : Naj a lön v öli kuim pi, öti nil c

sie hatten drei Söhne und eine Tochter' (LYTK. 31). Sivön pad köm abu 'neki ruhája nincs' (UF. II. 60). Személyraggal (a birtokos szintén adessivusban áll): Gid iir i£, bözis-nö öti Mer Stall ist voll von Schafen, aber nur ein Schwanz5

(LYTK.

36). Mij koli Ag af onlén denga is 'a mi maradt Agathonnak pénze' (UF. II. 16). Kiz, kié pu, dajilis abu 'hosszú, hosszú fa, de nincs csúcsa' (uo. II. 86). Sudöj-kö menam oz lo 'wenn ich kein Glück habé' (LYTK. 39). Ez-ömöj-nö vöv tenad iogid 'hattest du nicht Sorge' (uo. 42). Sinmid-kö abu, on vetlödli 'wenn du keine Augen hast, so kannst du nicht gehen' (uo. 33). Mordvin. Az alany mindig személyragos, a birtokos pedig genitivusban áll: Van: Mon ul'i kirem 'ich habé einen Knáuel' (PAAS. II. 45). Mon ul'i narvucam: kolmo sat alonzo 'ich habé eine Brüthenne: sie hat dreihundert Eier' <uo. II. 45). Mon ul'i ke?' ken kékem 'ich habé eine Tür aus Lindenrinde' (uo. II. 45). Kudom ul'i cich habé ein Haus' (uo. I. 22). Po ks kin lamo jakinzé 'die grosse Strasse hat viele Fahrende' (uo. 1.172). Obrajenuli' Ucal' iejterzé 'Obrai Jaat eine Tochter Utschalj' (uo. I. 92). V In esi ve baba ni