Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Németh Gyula: A mongol-török a-féle hangok fejlődése a csuvasban 75

76 NÉMETH GYULA. török-mongol nyelvtörténeti kérdéseknél, a mi a törökséget illeti, annyi fontosság illeti meg a csuvast és jakutot*) külön-külön, mint a többi köztörök nyelveket összevéve. Nyelvtörténeti tekintetben a köktörök feliratok jelentősége a csuvas mellett alig valami. A csuvas hangtörténet egyik legérdekesebb fejezete az aféle hangok fejlődése, első sorban (csaknem kizárólag) a két főcsoporté : köztör. a ~ csuv. u és köztör. a ~ csuv. i. Van még egy nagy csoport, a köztör. a ^ csuv. a, mely azonban nem érdemel semmi figyelmet. Már EADLOFFnak nagy fejtörést okoztak ezek a hangok. Azt hiszem, éppen ezek voltak azok, a melyek őt a következő — egyébként nem túlságosan világos — kijelentésre bírták (Phonetik, 88. 1.): «Die Vocalübergánge sind in dieser Sprache (d. i. im Tschuwaschischen) so schwankend, dass ich nicht im Standé war, die tschuwaschischen Vocale der Stammsilbe mit den entsprechenden türkischen tabellarisch zusammenzustellen.» Ha azonban a táblázatos összeállítás nem sikerült is, a magyarázattal mégsem marad adós RADLOFF. Ilyenképpen fejti meg a jelenséget (megjegyzem, hogy lehetőleg híven követem a BADLOFF terminológiáját): «A csuvasban a tatár a helyett fellépő i, u, a vokálisok világosan mutatják, hogy a csuvas a tatár szavakat külömböző korszakokban vette magába. I. korszak: i mutatkozik az a helyett; a szók nagyon megcsonkított formában kerülnek át. II. korszak: u az a helyett. Ebben a korszakban már oly sok török szót átvettek a csuvasok, hogy a tatár hangok helyes felfogását mindinkább begyakorolták (ipsissima verba), ezért a szavakat kevésbbé csonkítják meg. III. korszak: csuv. a = tat. a. A csuvasok már annyira eltörökösödtek, hogy egész könnyen fogják fel a török hangokat; így aztán a török szavakat éppen úgy veszik át, mint a hogyan azt a tatárok kimondják.)) Ezt, a nyelvtörténet elveinek teljes ismeretlenségével készült magyarázat-kísérletet nem kell czáfolni. Mint hisztorikum azonban becses tanulság arra nézve, hogy milyen irányban haladt eddig a török nyelvtörténeti kutatás. ASMARIN éppen hogy megemlíti a jelenséget. Módszerére *) A jakutról még kevesebbet tudunk, mint a csuvasról.