Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Ramstedt G. J.: Egy állítólagos mongol-török hangtörvény 69

Egy állítólagos török-mongol hangtörvény. Mivel a mongol nyelv és a török nyelvek közötti hangtörténeti és nyelvtani viszonyok még nagyon hiányosan vannak felkutatva, a priori valószínű, hogy a közöttük való kölcsönös megfelelésnek több olyan törvénye van, a melyet még nem vettek észre vagy legalább is nem foglaltak írásba. NÉMETH GYULA a NyK. XLI. kötetében egy török-mongol hangtörvényt állapított meg s igyekezett bizonyítani. Mivel azonban azt hiszem, hogy tévedett, legyen szabad kimutatnom, hogy hangtörvénye nem állhat meg. Kiindulópontul ugyanazt veszem, a mi neki is kiindulópontul szolgált s őt arra a nevezetes «hangtörvény»-re vezette, t. i. a szókezdő í- és d-nek az oszmanli dialektusban való váltakozását. Mint ismeretes, szókezdő török í-nek az oszmanliban egyszer d, másszor t felel meg. Ez a sajátság — vagy akárhogy nevezzük is — a mely az azerbajdzsániban, krímiben, gagauzban és más déli török dialektusokban is előfordul, könnyebben érthető volna, ha valamelyes szabályosságot mutatna, ha például egy d-vel kezdődő szó ugyanabban a dialektusban mindig d-vel fordulna elő, vagy hogyha a í-nek és a d-nek állandó csoportosítása volna található a különféle dialektusokban. Akkor lehetne, mint ezt NÉMETH tette, eredetileg külömböző hangokra gondolni. De mi van ezzel a szabályossággal ? A szótárakban pl. ilyeneket találunk: taq- és daq- felfűzni', tavuq és davuq (elavult) c

tyúk', tayar és dayar 'zsák3

,

tayuq (1. NÉMETH czikkét) és day 'csuda', tanys- és dany- 'megismerni', tayyl • (krími, boszniai) és dayyl'szétszóródni', taryl- 'megharagudni' és dar 'szűk', tal- (boszniai) és dal- 'elmerülni', tála- és dala- 'rabolni, fosztogatni', oszm. taslaq, krími taz 'kopasz' és oszm. daz id., oszm. tas és oszm. krími das 'külső', tas- és das- 'kiönteni, kiáradni', tasla- és dasla- 'elűzni, eldobni', tausan és dausan 'nyúl', tamar és damar