Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Paasonen Henrik: A magyar nyelv régi török jövevényszavai 36

A MAGYAR NYELV EÉGI TÖRÖK JÖVEVÉNYSZAVAI. 65 megmagyarázni, ha felteszszük, hogy a magyarok és a régi csuvasok között összeházasodás vagy éppen nem, vagy csak ritkán fordult elő. Az okot azonban mindkét kutató másutt keresi. SZINNYEI valószínűnek tartja, hogy a magyarok leigázták a törököket s rabszolgáikká tették őket, úgyhogy a közöttük fennálló társadalmi rangkülömbség volt az összeházasodás akadálya, GOMBOCZ meg azt hiszi, hogy a két nép között a kapcsolatjobbára kulturális természetű volt mélyebbre ható népkeveredés nélkül. Történeti adatok hiányában nehéz volna e kérdésben határozott véleményt alkotni; véleményem szerint a sz. magyarázata idéztem merev formájában talán nagyon is nagy jámborságot tulajdonít annak a nomadizáló lovasnépnek, a hogy ő az akkori magyarokat nevezi, különösen ha figyelembe veszszük azt, a mit az Ő utódaikról tudunk a közvetlenül következő századokban. Hogy miért kellene a borsót (valamint az almát és a körtét) a megfelelő vad fajok nevének tartani, a mint a sz. a 190. lapon egészen határozottan állítja, nem tudom megérteni. Abban lehet hogy igaza van a szerzőnek, hogy mai értelemben vett kertészetre és gyümölcstermesztésre nem gondolhatunk, de vájjon borsót akkoriban miért is ne termeszthettek volna ugyanazokon a földeken, a hol a gabonát is — ha csak nem gondolunk a czukorborsóra! A házieszközök kategóriájából valószínűleg tévedésből kimaradt az orsó (190. 1.). A 192. 1. szerint a gyertya szó is a halászati műszók közé tartoznék. Habár e szónak leuchte (zum fische fangen)' jelentése csakugyan előkerül több keleti-török nyelvben (1. a Szójegyzékben), azért nem kell feltennünk, hogy a magyar szót ebben a jelentésben vették át, mikor sem a magyar szónak nem volt, sem a mai csuv. syrna szónak nincs ilyenféle jelentése. A 194—208. lapokon arról van szó, hogy milyen török nép nyelvéből valók a magyar nyelv e jövevényszavai, hogy hol és mikor történt az átvétel. Úgyis hosszúra nyúlt ismertetésemben csak az utóbbi kérdésre akarok még röviden kitérni. Mivel a magyarok már a VIII. század végén vagy a IX. század elején elköltöztek a Volga-bolgárok szomszédságából új lakhelyükre a Fekete-tenger partjára, a hatalmas Kazár-birodalom Nyelvtudományi Közlemények. XLII. 5