Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Beke Ödön: A finnugor szóösszetételhez 345

358 BEKÉ ÖDÖN. 1. Magyar. A magyarban két madárnév biztos példája ez összetételek régiségének: vörösbegy 'rotkehlchen' 'rubecula' COMENJUS NySz. 'pyrrhula pyrrula' Csongrád m. CHERNÉL, Magyarország madarai II. 616 'erithacus rubecula5 771 és a

sármány MISKOLCZI NySz. 'icterus' MA. 'grünling' PPJ3., melynek változatai: sármály, sarmalyu 'galgulus' COMENIUS, NySz., sármáluó Sopron m. MTsz. 'emberiza citrinella', sármálinkó (-inka kicsinyítő képzővel, 1. Nyr. XLI. 443), sármríringó CHERNÉL II. 573, sármárinkó HERMÁN OTTÓ, A madarak hasznáról és káráról 101, sár malinkó (FÖLDI) Aquila XIV. 28 'oriolus oriolus'; sármánkó Csík m., sá-rmándli Répcze vid., sármánli Őrség, sármánytyú (talán a süvöltyií 'pyrrhula pyrrhula' analógiájára) Udvarhely m., Háromszék m., Erdővidék MTsz. 'emberiza citrinella'. (Vö. még: sármók Mármaros m., sármóka Szolnok-Doboka m., sárjánka Baranya m., sárjóka Zala m., sárgyóka Zala m., Göcsej, Somogy m., Közép-Baranya; sárgyúka Baranya m. MTsz. 'emberiza citrinella'.) Szintén mái az utótagja az aranymái Szilágy m., aranymáj Szilágy m., aranymái rigó Molnaszecsőd, Vas m. 'oriolus oriolus' CHERNÉL, Magyarország madarai II. 574 madárnévnek. (Változatai még: aranymálú Sopron m. Aquila XIV. 18, aranymályú CHERNÉL II. 574, aranymáié Vas m., Sopron m. Aquila XIV. 18, aramáié CHERNÉL II. 574, aranyos málé Zala m. Aquila XIV. 18, arany málinkó Dunántúl Term.-tud. Közi. XX. 305, arany máiingó Dunántúl, arany maiingó Pest m. Aquila XIV. 18, aram-málingó, aram-mállingő Zala m. MTsz., alamár Göcsej, olomári Őrség MTsz., Zala m. Nyr. XIX. 575, arany-márinkó HERMÁN OTTÓ, A madarak hasznáról és káráról 101, aranyhit 'sokat fingó' (pSzar 'fingani') J surGut 'parti fecske' 'hirundo riparia' (4y,r§ 'fehér', hat 'alfél, segg') | kuG§r-m§j 'kócsag' (kuGSr 'görbe, ferde', m§j 'nyak') | sakla-pus 'kopasz' (sakla ua., pus 'fej') | stapan-pus (bot.) 'TaTapHHKL, TaTapcnaa rojiOBa' | tdGdlty,Da 'halfaj' {tdk 'szőr', tdkfo 'szőrös', tu-Da 'ajak') | v§r3m-tuna 'szúnyog' {vSrSm 'hosszú', tyna 'növényszár') | (MÉSZÁROS) k§úéek turtsá jül'úzr) /ura kus 'ujjával intett a fekete szemű' Csuv. Népkölt. Gyűjt. II. 158. — Vö. pus sávrenan pül§ anat 'szédelgő fejű hal úszik' 91.