Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)
Tanulmányok - Sarkadi Nagy János: Az északi-osztják nyelv igeneves szerkezetei - I. 250
AZ ÉSZAKI-OSZTJÁK NYELV IGENEVES SZERKEZETEI. 273 B) Az igenév előtagja alany. Az igenévi szerkezetek között legfigyelemreméltóbb az, a melyikben az igenév előtt álló főnév az igenévnek alanya. Ismeretes a magyar nyelvből, hogy mind a jelenidejű, mind pedig a multidejű igenévnek lehet alanyi előtagja; pl. farkasordító tél, keze aszott ember. Ez utóbbi szerkezet magyarázatának már gazdag irodalma van, mégis azt mondhatjuk róla, hogy «sub judice lis est». Az idevonatkozó véleményeket két csoportra lehet osztani. A magyarázók egy része a keze aszott ember-féle kifejezéseket verbum finitumnak magyarázza, a melyek azonban lassanként jelzős kifejezésekké váltak. így magyarázza ZOLNAI GYULA is.*) Ezzel szemben SIMONYI véleménye szerint e kifejezésben múlt idejű melléknévi igenevet kell látni.**) Hasonló eredményre jut KALMÁR ELEK is, a ki igés elmélete alapján e szerkezeteket úgy magyarázza, hogy ezek még az igés korszakból maradtak fenn és nem egyebek, mint mondatrészszé vált mellékmondatok; az alanyuk és minden bővitékük másodlagos mondatrész. Eészemről egy pár adattal kívánok hozzájárulni a kérdés későbbi végleges tisztázásához. Azt hiszem, hogy a kérdés tisztázására szükséges, hogy a jelenidejű és multidejű melléknévi igeneves szerkezeteket együtt vegyük vizsgálat alá. Mert, ha a keze aszott ember-féle kifejezéseket magyarázhatnók is jelzővé vált verbum finitumos mondatoknak, a farkasordító tel már így nem magyarázható, pedig a szerkezet mind a két esetben ugyanaz. Ezért SIMONYI véleményét követve mind a két esetet igeneves szerkezetnek tartom. Lélektanilag WUNDT elmélete alapján a következőképpen magyarázhatjuk. Ebben a mondatban : c farkas ordító télben megyünk5 a lélektani folyamat, a melynek következménye a mondat, a következő : A tudatunkban levő teljes képzet [WUNDT : c Gesamtvorstellung'] legáltalánosabban a cselekvés és cselekvő képzetére bontható fel. A cselekvés, tehát a jelen esetben a c menés' képzetéhez tartozik az idő képzete is, vagyis a mikor a cselek*) NyK. XXIII. 147. **) Nyr. XXXVI. 197.