Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Melich János: Néhány magyar jogtörténeti kifejezésről 239

NÉHÁNY MAGYAR JOGTÖRTÉNETI KIFEJEZÉSRŐL. 241 alakja. jERNEYnek «Magyar nyelvkincsek Arpádék korszakából" ez. művében (106. 1.) ezt olvassuk: «... a' törvény Wzbeg nevét . . . szökevény szolgákra mint eddigelő magyaráztatott, alkalmazni nem lehet, sőt inkább szabad, úr nélküli emberekre, honnan talán a' férj nélküli nőnek is özbegy, mostani szólás szerint özvegy neve. Az ázsiai Uzbekek valóban szabad népek.» Lehet, hogy az wzbeg (uzbech, wzbech) szót a mai özvegygyel jERNEwel egy időben mások is egyeztették (1. Nyr. XXXIII. 320.). Ezt az egyeztetést helyesnek tartotta SZABÓ KÁROLY is (1. KÉZAI fordítását 97. 1.). JERNEYnek azon gondolatát pedig, hogy az wzbeg (uzbech, wzbech) szóban az özbeg tatár nép nevével van dolgunk, HUNFALVY fejtette ki bővebben. Ő a NyK. V. 273—275. lapjain ezt írja: az wzbeg szót «bátran özbeg-nek olvassuk, mert a szót a török nyelvekből ismerjük. Az öz = maga és beg, bej — fej szókból van összetóve, s azt jelenti, ki önmagának feje, homo sui juris... özbeg tatár a független tatár. Most özbeg-nék híjják ... azon néptörzsöt, mely .... a khivai, bokharai és khokandi khánságban meg a sinai tatárságban uralkodó fajnak tekintetik a szó nálunk is szabad embereket jelent vala.... azt merem állítani, hogy a szt. István előttti magyar pogány államban a rabszolgák társadalmi neve örek, a szabad embereké pedig özbeg vala.» HUNFALVY idevonja az Izbék tulajdonnevet is s ezt is az özbeg népnév változatának tartja. A török özbak népnévről, a melyre később szükségem lesz, meg kell jegyeznem, hogy az csak az oszmanli és a csagataj-törökségböl ismeretes, s EADLOFF szótára szerint (I. 1306.) a szónak ilyen jelentései vannak: 1. ein türkischer stamm, der jetzt bei Chiwa und Chodshent lebt; 2. Özbak chan, der Özbák-Chan, ein selbstándiger Fürst, Herscher; 3. schlicht, redlich, tapfer.» Az wzbeg, uzbech, wzbech értelmezőinek harmadik csoportja szláv eredetűnek tartja a szót és az átvett szláv szó jelentésének megfelelően értelmezi. Ezt a magyarázatot LESCHKA fejtette ki ((Elenchus (Budae 1825.)» ez. művében. 0 azt tartotta, hogy az ivzbeg szót üzbég, üzbég-nék kell olvasni, és hogy a jelentése 'nüehtling, fugitivus servus5

, s hogy a lengyelből

(zbieg) került a magyarba. Szláv eredetűnek tartotta a szót MIKLOSICH is; ő is 'servus fugitivus'-nak értelmezte a magyar szót, ide vonta az Izbég tulajdonnevet is, s mindezt egybevetette az egyházi szláv