Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Pánity Vukoszava: Néhány sz hanggal bővülő v-tő kódexeinkben 174

NÉHÁNY SZ HANGGÁL BŐVÜLŐ V-TO KÓDEXEINKBEN. 219 sohasem fordul elő vésel alakban. A vesz-nek csakis néhány íző formája esik egybe a visz megfelelő idejével. (Debr.-k.) 3. Az egyes igealakokon belül szabályos hangmegfelelést találunk : é : ö; i : ü; e—u : i—u ; e—o : i— o. 4. A prset. első és második személyében nagyobb számban összevont alakok szerepelnek, pl. tevém > tém, töm, tevéi > tél, tői. A tárgyas sg. 3. sz. kivétel nélkül teljesebb formát tüntet fel: tévé stb. 5. A perf. -t, -tt jelét a lesz, tesz, vesz, eszik igénél legtöbb esetben ö előzi meg. (Vö. teszek : töttem N.) 6. Az alanyi ragozás perf. plur. 3. sz. rövid alakjai mellett gyakoriak a hosszúak : lettek ~ lettének, tettek ~ tettének stb. Már SIMONYI hangoztatja a TMNy.-ban (258. 1.), hogy mivel az s£-nek semmiféle jelentésmódosító szerepét nem érezzük, joggal mondhatjuk, hogy a lesz, tesz stb. egyik tőalak számba vehető. Az sz eredetére nézve elfogadhatjuk BÜDENZ nézetét, sőt HUNFALVY véleménye szerint egykoron talán minden ige prsesensképzővel volt ellátva. A v a futurum kivételével magánhangzó előtt megmaradt, a többi esetben elenyészett. Hogy a perfectumban vt>tt hangváltozás történt volna, azt más köznyelvi adat nem igazolja. Altalános hangtani jelenség, hogy első szótagbeli ev (eu) > ő (vö. keuris > kőris); s hogy vn-ből nem lett nn, bizonyítja az a körülmény, hogy óvni sem > ónni. Mindez tehát arra a feltevésre vezet, hogy itt tulajdonképpen három tővel van dolgunk: lé-, léi- és léu- (finnugor szempontból *k ~> *?-, vö. NyH.4

32.)

tővel, melyekből az egyes időalakok levezethetők, pl. *lei-sz- praes., innen magyarázható a régi nyelv hosszú formája: lesz- stb. Kendkívüli fontosságú az a tény, hogy igen sok esetben etimológikus nyúlás helyett fonetikai növés jelenségével találkozunk, vagyis egy hosszú magán- vagy mássalhangzóval, melynek hosszúságát az etimológia nem igazolja, s így valószínűleg a szótaghatárral függ össze.