Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)
Tanulmányok - Fokos Dávid: A vogul-osztják tárgyas igeragozásról 386
A VOGUL-OSZTJÁK TÁRGYAS IGERAGOZÁSRÓL. 405 enyéimek alakokat, a hol a rendes többes képzője -k a birtokos szemólyragos alakok többesére volt hatással; ezekhez is hozzájárul, bár az eredeti -i is megmarad.) Az északi-osztjákban tehát a birtokos ragozásban hasonló eredetű -l van, mint a tárgyas ragozásban, éppúgy mint a vogulban pl. ratiárém Verem őket kettőjüket' ugyanazt a dualisi -dy- elemet tünteti fel, mint kwolciyém 'két házam5 vagy mint ratianém 'verem őket' alakban ugyanaz a többesjelölő -an- van, mint a kwolaném 'házaim5 alakban, és ez is megerősíti azt a magyarázatunkat, hogy a tárgyas ragozás és a birtokos személyragozás eredetileg azonos. A déli-osztjákban ugyan a rendes többes képző is, a több birtokot jelölő képző is -í (~ -d-) (1. PATKANOW-FUCHS 37, 46, 48, 51. §§.), de ennek alapján nem szabad az északi-osztják alakokat is egymással egyeztetni; a déli-osztjákban Összeesett a kétféle eredetű képző (ÉO. t ~ DO. í; ÉO. I ~ DO. í; 1. alább). Ha ezek alapján az ószaki-osztjákban a többesképzőnél l ~ t váltakozást vennénk fel, ugyanabba a hibába esnénk, mint ha pl. a magyarban a (jyermekek és gyermekeim alakoknál egy k ~ i hangváltakozást tennénk fel, vagy ha a vogulban a kwolét 'házak5: kwolaném 'házaim5 alakokat t ~ n hangváltakozással akarnók magyarázni. III. Mielőtt a vogul tárgyas ragozás alakjait sorban elemezzük, még egy kérdésre kell megfelelnünk. Hogy van az, hogy az egyesszámi tárgyra vonatkozó alakokban l és t váltakoznak egymással és hogy van az, hogy ugyanezt a váltakozást találjuk a birtokos ragozásban is, a hol pl. vogE. máta 'földje5 , manl 'földjük', vogK. kwcilat 'háza5 , kwálánl 'házuk5 ? A két jelenség természetesen összefügg egymással, hiszen mind a kétféle ragozás l, t hangjában a 3. személy névmását kell keresnünk. A 3. személy névmása a vogulban minden nyelvjárásban í-vel kezdődik (pl. vogÉ. taw 'ő5 , Un 'Ők ketten5 , tan 'ők', vogKL. tau, tin, tan; vogK. tau, tén, tan stb.) és tudjuk, hogy a 3. személy nyelvjárásokban is -t felel meg; pl. KARJ. 90. DN. yoí, Trj. kc af, V. Yj. J/df, 0. ydt stb. 'Haus5. Nyelvtudományi Közlemények. XL. -"'
