Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Értesítő - Irodalom - 327

A -nyi KÉPZŐ EREDETE. 327 hol kerestük, a -ni ragból lett. Ez a tény újabb bizonyíték a mellett a régebb óta vallott meggyőződésem helyes volta mellett, hogy sok képzőnk" lett ragból, sok szavunk, melynek végzetét képzőnek tartjuk és helytelenül más nyelvek képzőivel azonosítjuk, eredetileg ragos határozó volt s külön nyelvünkbeli alakulás. Nem helyes tehát, ha nyelvtörténeti, nyelvösszehasonlító kutatásainkban átléphetetlen válaszfalat vetünk a ragok és képzők, a határozói ós nominativusi "alakok közé. MÉSZÖLY GEDEON. Irodalom. \ BALLAGI ALADÁR. Régi magyar nyelvünk és a Nyelvtörténeti Szótár. I. k. 2. fele. Budapest, 1911. (Akadémia.) MELICH, J. Die Herkunft der slavischen Lehnwörter der ungarischen Sprache. (Különnyomat az Archiv für slavische Philologie XXXII. kötetéből.) MÉSZÁROS GYULA. Magna Ungaria. (A baskir-magyar kérdés.) Budapest, 1910. MÉSZÖLY GEDEON. A -nyi képző eredete. Budapest, 1910. (Különnyomat a NyK.-ből.) Nyelvészeti Füzetek. Szerk. SIMONYI ZSIGMOND. •— 61. VISKI KÁROLY és BORBÉLY ISTVÁN. Régi szentírásfordítások. — 62. GESZTESI GYULA. Csokonai és a nyelvújítás. — 63. CSŰRI BÁLINT. Az ige. — 64. STEUERMANN MIHÁLY. A székely nyelvjárás szórendi sajátságai. — Budapest, 1910. RUBINYI MÓZES. Mikszáth Kálmán stílusa és nyelve. Budapest, 1910. TŐRÖS BÉLA. A beregszászi nyelvjárás. Budapest, 1910. GAUTHIOT, RÓBERT. Des noms de l'abeille et de la ruche en indo-europóen et en finno-ougrien. (Extráit des Mémoires de la Société de Linguistique de Paris, tome XVI.) NIEMI, A. R. Kalevalán selityksíü. Helsingissa, 1910.