Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

56 MELICH JÁNOS. (1. MNyv. II. 101.; Cherso sziget egy vidékét is Srem-nek hívják Arch. XXX. 201.) az egykor lat. gör. *Sermium, Sépfuov névből alakult hasonló szabályossággal. Pedig se a Srédec-ről, sem a Srem tulajdonnévről nem lehet azt állítani, hogy a közös szláv nyelvegység korából való kölcsönzések volnának. Más szóval nekünk el kell fogadnunk, hogy az *ort- (olt-), *tert- (Helt-), *tort-, (Holt-)-C80ipoYtú szavakban megnyilatkozó hangtani törvény a szlávoknak az őshazából való kivándorlása után is működésben lehetett.*) A szláv krath alak szabályosságát tehát szépen megmagyarázhatjuk a szlávoknak az őshazából való kivándorlása után is. S mit szól ehhez a hangsúlyozás és a töhangzó quantitása? Ki van mutatva, hogy a szerb íra-nak az oroszban toro, a csehben trá (rövid a), míg egy szerb íra-nak az oroszban toro, a csehben trá (hosszú a) felel meg (1. LESKIEN vizsgálódásai nyomán JAGIC előadását Indog. Forschungen 1894. Anzeiger III. 251—254.). Példákkal megvilágítva a krath szó szempontjából ide tartozó esetekét, mi a cseh vrdna, kláda, bldto, hrdch, kráva, orosz voróna, kolóda, bolóto, goróch, koróva, szerb vrana, klada, blato, grah, krava analógiák alapján azt várnók, hogy a cseh kral: or. korólh alapján a szerbben *kralj legyen a szó, mert itt az eredeti emelkedő hangsúlylyal (A. «gyenge»-nek nevezi) ejtett hosszú szótagok megrövidültek, s lettek eső (A. «erős»-nek *) Legyen szabad itt több olyan törvényre rámutatnom, a mely később, a szlávok mai lakó helyén is egy ideig működésben lehetett: Ide való a quarneroi Cherso szigetnek horv. Cres neve (vö. Arch. XXX. 189. és fentebb Srém, Srédec); indogerm. á=szláv o, jövevényszóban: Asmu(s) folyó = ma bolg. Oshm, sanctus-, santo-val összetett dalmát nevek horvátul ma Sut-, Su-nak hangzanak (1. JIRECEK, Die Eomanen I. 36.) és ugyanitt sanctulus-ból sutlh lett (Archív XXX. 310., jelentés «koma») egy -ő-non keresztül. A magyarok szláv neve (orosz ugre 1. SOBOLEVSKIJ, Lekciji po ist, rus. jazyka 20., szlov. voger, cs. uher, lengy. we^grzyn stb.) szintén nem lehet a szláv őshazából hozott szó. Becsesnek tartom a g>z szempontjából (1. Arch. XXVI. 563.) a karintiai Gail folyó (vö. Umlauft, Geogr. Namenb.: Gilia, Giíitala) Zilja nevét (1. BANK szót. cseh Ziljé). A A;-> c-re vö. szlov. címa<. kfn. klme BERN. EtWb. A hosszú ü^y-ie is vannak kivándorlás utáni példák stb.