Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Horger Antal: Udvarhely vármegye székely nyelvjárásáak hangtani sajátságai - II. 383

384 HOEGER ANTAL. lesz. Már pedig éppen nem valószínű, hogy ez az ajakműködéssel képezett á, mely már nagyon közel áll az a-hoz, okozta volna az a > á változást (Vö. NyK. XXXI. 378)* «Nézetem szerint — mondja erre vonatkozólag WICHMANN GYÖRGY (Nyr. XXXVII. 196) — az a-nak itt nincsen asszimiláló ereje, hanem az elődjének volt valamikor ez az ereje és az eredménye, az d, megmaradt még azután is, miután maga az asszimiláló á a-vá változott. Tehát: az a > d hangváltozás az á > á változásnál korábbi.» Abban azonban már nem adhatok igazat STEUERnek, hogy az a korábbi o-ból fejlődött volna, hogy tehát nem csak fonetikailag, hanem hangtörténetileg is átmeneti fokon állana régi o és mai a között. Először is nem hiszünk ma már abban, hogy legrégibb nyelvemlékeink o betűje mindig o hangot jelölt volna, másodszor meg nem látom okát annak, hogy miért kellene az á és q hangok keletkezését más-más módon magyaráznunk. A két jelenség (á ~ á és a *->» <$) annyira hasonló, hogy ha az cí-ról ki tudjuk mutatni, hogy a-ból lett, akkor valószínűleg az q is csak <z-ból lett, nem pedig megfordítva, q-ho\ a mai köznyelvi (és székely) a. STEUER már azt is észrevette volt, hogy az á és q (l, r, j előtt a) hangok inkább csak a keleti székelység jellemző vonásai s hogy annál sűrűbben hallhatók, mennél keletebbre megyünk. Ebben általában igaza van. Én csak annyit tehetek még hozzá, hogy az én nézetem szerint e labialisatió azon székely törzs körében keletkezett, a melynek nyelvjárását az ié, üő, uó kettőshangzók jellemzik (ma is legerősebben Csíkszereda környékén dívik), s hogy innen kiindulva terjedt mindjobban nyugat felé. (Vö. NyK. XXXVI. 330, 332, MNy. I. 450, Nyr. XXXIII. 450). E mellett szól az a körülmény is, hogy Udvarhely megyének is csak délkeleti sarkában észlelhető, tehát az egykori Bardoczfiszékben és némileg még a két Homoród vidékén is, azaz Udvarhely megyének olyan területén, a hol más tekintetben is tapasztalható a háromszéki nyelvjárás hatása. Udvarhely megye nyelvjárási sajátságai között azonban nemcsak labialisatióról beszélhetünk, hanem e tüneménynek éppen ellenkezőjéről is. A datki nyelvjárás-szigetről szóló értekezésemben (Szilasi-