Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉBŐL. 25 következő adatokat: a) Körös folyó neve Anonymusnál cris (22. §, 50. §), cmius (11. §, 28.), grisina (32. §), a Vita S. Gerardi-ban «a fluvio keres» (10. §.), a Schlágli szójegyzékben Keres, SZIKSZAI FABR. Nomencl. Kóros, mai magy. Keres (vö. SZABÓ K. Kisebb tört. művei, Anonym.), Körös. Az erd. szászban Kreisch (eredetibb *KHsch), az oláhban Cris a folyó neve. Minthogy a folyó nevét görög betűvel Kpíooc-nak (Const. Porphyr. HFK. 127.), latin betűvel a honfoglalás előtt Grisia-nak (JORDANESnél) írták, kétségtelen, hogy itt a magyarban is eredeti Kris-bői kell kiindulnunk, a melyből Kiris>Krés, Kérés ^Krös, Körös lett (lásd MNyv. II. 55.) | Témés folyó. Egy 1177. évi oklevélben: Pancracius comes íemissiensis, ANONYMüsnál temus (11. |), temes (44. § négyszer), Schlágli szój.-ben temes, MOLNÁR ALB. Dict. ung. lat.3 354.:

Tőmős (i-vel német nyelvi alakokat 1. MNyv. II. 176.). A folyót oláhul Timi^-nek hívják (vö. szerb oklevelekben Temishvarb DANIŐIC Ejeé. iz star. srp.). A folyó nevét már a honfoglalás előtt és idejében görög betűkkel i-vel írták, tehát Tífikats-nek, T^Tjavj^-nek (vö. M. Nyelv II. 99., KRETSCHMER, Einleitung in die Gesch. der Gr. Spr. 237.), ugyanígy JORDANES latin betűvel Tifcisia-nak (u. o.). Hasonló esetek még Szébén ~ Szöbön (ma Nagy-Szeben), Szepés (vö. tót Spis), Dömöczk stb. (3) Latin-olasz eredetű szavak: remete (remothe NySz.) < lat. eremita, olasz remito, romita, romito, rimita (1. «Szláv jövevényszavaink* ez. művemet) | Béréczk<~Böröczk<.l&t. Briccius (vö, «Szláv jövevényszavak* ez. müvemet, itt a szláv Brcko-ből magyarázom a nevet) | Kérétztély, 1449-ben Kristhel OklSz. < lat. Christianus | Velénce~>Velönce<Venönce<C Venöccze< Venöcze stb. < lat.-ol. *Venizia (Magy. Nyelv II. 212.) | Egyed ~ Egyöd, 1184-ben Egid, 1211-ben Eguid OklSz. < lat. Aegidius | Benedek <--> Benedök > lat. Beriedicus stb. 7) Szláv eredetű szavak: Démétér^~>Dömötör<szlávDbmitrb\ éspöröst^éspérésKszláv -prist \ szerecsen*^szerecsen, 1138/1329 Scerecin lásd OklSz.< szláv sraciwh | tömlöcz, timnucebelevl<C szláv thmnica stb. Több példát is idézhetnék az i>é'~ö változásra,*) de nincs *) Az ó-egyh. szláv y: délszláv i példák is ide valók, pl. ösztöke. Vö. még GOMBOCZ, Tör. jöv. 95. 1. 14. §, 15. §.