Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉBŐL. 23 bői való, kétségtelen (további történetére vö. M. Nyelv I. 185.; csekély eltéréssel ugyanígy magyarázva MNyv. II. 56., MIKL. EtWb. 18., Slav. El., BERNEKEK Slav. EtWb.) j dúsnok (1. «Szláv jövevényszavaink)) ez. művemet). Hogy e név a szláv dusbnik mása, kétségtelen; fontos mármost, hogy magyarországi latinosított alakja dusinicus (vö. KARÁCSONYI-BOROVSZKY : Vár. reg.; index; ugyanitt «de villa Dusunic») | Palaznok falu Zalavármegyében ; okleveleinkben Ploznic, Poloznic alakban fordul elő (1." CSÁNKI III. 92.; «Szláv jövevényszavaink)) ez. művemet), de e mellett 1109-ben Polosinic is az alakja. Hogy szláv -bni/ctképzővel alkotott tulajdonnév, kétségtelen (eredetére vö. művemet és esetleg cs. plaz «ein schlüpfriger weg» szót RÁNK) | Zimony és Zemplén. Hogy e két helynevet egykor a magyarok egy névvel, a zemlin-nel nevezték, arra vö. Magyar Nyelv I. 69. (a Zimony név újabb szerb-horvát eredetű név, 1. ASBÓTH, Szláv szók 35., Arch. 22 : 599. és «Szláv jövevényszavaink)) ez. művemet). Anonymus még «ad castrum Zemlin»-i ír (= Zemplén), s Zimony városa régi nevét a német beszéd ma is megőrizte Sémiin alakban. Hogy a zemlin a szláv zemlja (föld) zemtbn melléknevéből való, abban kételkedni nem lehet. — Mindebből pedig az következik, hogy a magyarok a b hangot a timnucebelevl-heu, bolatin-, balatin-h&n, dusinicus-bsni, Polosinic-b&a, Zemlin-ben, s hozzá tehetem, hogy kriszt-ben (kérészt), a feltehető *grik-ben (görög) olyan hangot hallottak, a mely rájuk akusztikailag az i benyomását tette, ezért írták i-nek. — Nem a magam, hanem ASBÓTH kedvéért idézem, hogy a bolgár nyelvjárások közt vannak olyanok, a melyek az ó-egyh. szláv -hm, -bn helyén -im-et, -in-t mondanak ; így pl. dimbnik «>•> dimnik helyett diminik-et (vö. Polosinü, dusinicus), bolg. mi>cno, macno, ó-egyh. szláv mőébno helyett mbéino, macino (vö. Zemlin, Bolatin, Balatin), bolg. t'bmnic'b, ó-egyh. szláv tbmbnica helyett timnich-i (vö. timnucebelevl) ejtenek (1. Archív XX: 593). Teszem pedig azért, hogy ASBÓTH mármost Dunán túl: a Balaton mentén meg Palaznokon is kereshessen bolgár-szlávokat. Magam megelégszem azzal, hogy idézem a szlovén Freisingeni nyelvemlékeket, a hol u timnizah (= v timnicah: in carceribus, vö. VONDRÁK kiadását) olvasható, a hol tehát -bm szintén -im, azaz úgy, mint a magyar timnucebelevl adatban. Minthogy nekem most nem czélom a fél-