Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)
Tanulmányok - Horváth János: Egy magyar versbeli mondatképletről 128
EGY MAGYAR VERSBELI MONDATKÉPLETRŐL. 143 butiv mondatalak). Az ilyen fajta mondatalak neve WuNDTnál: prádikativ-attributive Satzform. Az előbbi fejezetben a közölést egy analóg mondatképlettel vetettük össze s rokonjellegüket a lélektani alany önállósított előrevetésében véltük felismerni. Ezek egyike («Debreczeni kerek erdő, Lakik abban szarvas kettő») a prádikativ mondatalaknak, másika pedig (a közölés) a prádikativ-attributiv mondatalaknak különös változata. Nézzük külön-külön mind a kettőt. Az elsővel röviden végezhetünk. Egyetlen lehető magyarázata az, hogy az uralkodó képzet ez esetekben a szokottnál (mondjuk: a lélek prózai állapotában szokásosnál) is uralkodóbb, a minek oka érzelmi járulókai erejében rejlik. Olyannyira uralkodó, hogy egyelőre kizárólag magára vonja a figyelmet. Első pillanatra csak ő látszik; s a szemléletébe elmerülő, merengő lélek, mikor ezt beszédbeli közlés czéljából kifejezi, kifejezésében is hü marad a lelki valósághoz: éppúgy nem gondol a kifejezés további kapcsolataira, a mint egy pillanattal elébb még nem vetette elemző világát az összképzet többi elemeire. Mondhatnók, hogy mintegy megfeledkezik arról, hogy mással közöl valamit; magába merül s csak mikor az uralkodó képzetnek szóbeli alakot adott, eszmél fel s közli tudatosan, a mit az uralkodó képzetről mondani akar, úgy, hogy ahhoz igazítja, a mit az imént, mintegy félig öntudatlanul már kimondott, utólag igyekezvén helyreállítani az egésznek érthetőségét. Ne mulaszszuk el megmondani, hogy e mondatképlet kialakításába a verses forma kényszere egyáltalán nem működik közre. Prózában is elképzelhető; a mint bárki csinálhat is prózában hasonló példákat. Hogy mennyiben sorolandó a WUNDT-tól prádikativnak nevezett mondatalakok közé, talán fölösleges kifejtenem. Egy összképzet tagolódik; legkiválóbb tagja önállóságra jut, s a többi ez elszakadás után is csak ő hozzá igazodik, csak ahhoz fordul, rá sem érve, hogy idegen elemek társulását keresse. Lássuk a másikat, a közölésbeli mondatképletet. Ez, a mint előre jeleztük, prádikativ-attributiv mondatalak. Yan benne tehát egy összképzet elemzése, s van benne a mondatalkotás közben hozzárakódó új elem. Czélszerű lesz egy példát választani, még pedig a legegyszerűbbjéből:
