Nyelvtudományi Közlemények 38. kötet (1908)

Ismertetések és bírálatok - Trócsányi Zoltán: Böszörményi Géza. Tanulmányok a magyar-ugor nyelvek összehasonlító jelentéstanához. 364

ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 367 (pl. a 123. lapon van négy hiba). Finn névszók nominativusa, igék infinitivusa helyett mindig a tó'alakot idézi •— de kötőjel nélkül — mintha valóban nom., illetőleg infinitivusi alaknak tartaná az idézett tőalakokat (pl. selallise = nyílt tengeren levő, 72. 1. varvastele = lábujjhegyen állani, 91. 1. stb., stb.). Ha BARNA F. a szöveget teljesen félreérti, ő változatlanul idézi az illető ros<z fordítást, pl. Viikon paasta viimeistakin ~ A hétnek a végső fején. 65. 1., 106. 1. Söt meg is magyarázza, hogy miért kell ezt így fordítani: «Viikon paasta tulajdonképen csak hétnek fején, végén, mivel pedig ilyen gondolkozáa mellett a hétnek két vége van, szükséges volt a viimeistakin, legutolsó, legvégső appositio, mivel, mint külömben is láttuk, a paci szó nem csak vége, de eleje megjelölésére is használatos.)) (65. 1.) Hogy magyarázatát elhigyjük, hivatkozik SziNNYEire is, («A fej szónak ezt a «szerepét* a finn nyelvben közölte SZINNYEI már a Budenz-Albumban, a Kalevalára való hivatkozás nélkül.» 65. 1. jegyzet.) Csakugyan közölte, de a helyes szerepét: «Viikon páástá = egy hét múlva.» Vagyis a fenti sor helyes értelme: «legkósőbb egy hét múlva.» Asszimilácziós jelentésváltozásról ez esetben nincs is szó. Ha a Kalevala három szóból álló verssorának a BARNA-fóle fordítás megfelelő sorában három szó felel me«.r

,

B. azt a három szót idézi, a jelentésre való tekintet nélkül. cKuoren rasvalla rakenti» = «Héjját kívül hájjal.» Pedig e sor értelme: «Héjját hájjal megkente.» Mindezek mellett tekintetbe véve avult szóegyeztetéseit, rengeteg apró botlásait, a teljesen érthetetlen franczia czímlapot, az összehasonlító nyelvészetnek nincs oka örülni a B. összehasonlító jelentéstanulmányainak. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN. Ua*