Nyelvtudományi Közlemények 38. kötet (1908)

Tanulmányok - Szinnyei József: Adalék a finnugor fokváltakozáshoz 277,

ADALÉK A FINNUGOR FOK VÁLTAKOZÁSHOZ. 285 töe-, tüe- [vö. tue 1055 háromszor, 1095; tueh 1211 stb. OklSzót.]. *öe- > tö-v-e-, tii-v-e-, ö-v-e-. S ennek nem mond ellene a fje-, neje-, veje- ~ fő, nő, vő váltakozás sem, noha az utóbbiak megelőző -v-s alakokra látszanak mutatni; tudjuk ugyanis, hogy fő, nő, vő mellett előfordul fé, né, vé is (1. NySz.), s az előbbiek az utóbbiakból fejlődhettek, úgy mint sőt, lön, tön, vön stb. < sét, lét, tén, vén stb. Ezenkívül a magashangú szavak -v-je még analógiás hatás eredménye is lehet, a mire a mordvinban is vannak példák (vö. PAASONEN, Mordw. Lautl. 33). — De az is lehetséges, hogy az orrhang nem y és y, hanem y és y volt, és mind a kettő -v-vé fejlődött; ez esetben feje-, neje-, veje- < fee (vö. fee, fehe 1055 stb. OklSzót.), *nee, *vee<z *feve-, *neve-, *veve-. — Én az utóbbi föltevést tartom valószínűbbnek, mert a -v- > 0 > -j- hangfejlődés a magyarban sokkal közönségesebb, mint a -j->0>-v- (vö. Nyr. XVII. 153, 196). A lapp nyelvben máig is váltakozik a két fok egyazon szónak más-más alakjaiban (vö. SUS. Aik. XIV3

. 18). A mordvinban és a zürjén-votjákban a gyenge fok maradt meg. A cseremiszben az yg kétségkívül az erős fok képviselője, s fejlődésére nyilván az első -g-s csoport (cser. yg, y) volt hatással; az y, a mely egy-két esetben yg-vel váltakozik, lehet ezzel azonos, de lehet a gyenge fok képviselője is; a 0 minden bizonynyal a gyenge fok maradványa. A vogulban és az osztjákban szintén megvan mind a két fok, s bár a példák csekély száma miatt nem láthatjuk a viszonyt egész tisztán, mégis úgy tetszik, hogy a megoszlás meglehetősen megfelel a magyar nyelvbelinek. Az erős foknak a képviselője yk (y'k, y'k\) [~ vog. (diai.) y], a mely nyilván az első -g-s csoport hatása alatt fejlődött *y (yy)-bö\; a gyenge fok maradványa pedig az y [**» y, 0, egy esetben analógiás yk): vog. osztj. yk, y yk, yk, y'k( yk, y yk, y'k, y'k' 0 y y, yk ? y, if X *v 0 y ~ 0 — v, y\ v m. m. 0 ~ v,j (jég) (fog) (av) (fö) (nő) (vő)