Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: A feltételes és felszólító módú időalakok a háromszéki nyelvjárásban 77

90 ERDÉLYI LAJOS. GYERGYAI F. is A m. nyelv sajátságaiban székely szokásnak mondja az effélét: Ha el ne kapja a gyermeket, a lovak letapos­sák (Sim. MKöt. 3 : 125.), illet, letapossák vala; mint a ho­gyan SIMONYI is A m. nyelv-ben (1. kiad. I. 221 és 2. kiad. 158.) helyesen csak mint székely sajátságot említi az efféle fölszólító módú föltételező mondatot. E szerkezet magyarázatára nézve pedig érdekes, hogy né­hol, pl. Jász-Nagy-Kún-Szolnok megyében is ezt: Ha ott ne le­gyek, belehal a vízbe így mondják felszólító móddal és melléren­delt mondattal: Ott ne legyek s belehal a vízbe (KONCZ ELEK értesítése). S nyelvjárásunkra is idéztük például, fennebb, Krizá­tól: Osztán vágd pofon s még Ö haragszik. Vö. az efféléket is: Szólj igazat, betörik a fejed stb. MKöt. 3:124. És a latinban is: Naturam exp ellas (= si, ha) furca, tamen usque recurret. E szerkezetek alapján vilúgos, hogy itt nem idegen hatással van dolgunk, mint a hogyan SIMONYI sem szól arról; hanem itt ismét mondatvegyülés történt. Mégpedig tán a fölszólító mód hatolt be a föltételező mellékmondatba, mint a hogyan SIMONYI kifejezte (MKöt. 3 : 125.) s ezt a két volna illet, vala kerülése is elősegíthette; vagy pedig a nyilván szintén eredeti mellérendelt mondatos fölszólító módú szerkezetre hathatott a ha ír v. ha nem ír vala alárendelt, ha kötőszós szerkezet s a föltételes értékű főmondat egészen mellékmondattá lett, úgy látszik, már a 16— 17. században (vö. GELEJI KATONÁÍ id. h. 1645.). A szokásos kissé durva érzékeltetéssel tehát: Ha ott nem leszek vala, beié­hal vala a vizbe -f- Ott ne legyek s belehal a vízbe -—Ha ott ne legyek, belehal a vízbe. -•- Hogy a népnyelv az alárendelt mondatot általában nem igen szereti, s így utóbbi magyaráza­tunkra vö. SzARVAst is, Nyr. 1 : 459. c) Egész Erdélyben divatos már, mint ismeretes, a kell hogy-os szerkezet főnévi igenév helyett, sokszor a hogy kihagyá­sával is: el kell mennem h. el kell hogy menjek v. el kell menjek. A székelységben s így nyelvjárásunkban is e használat divatos, pl. Ászt gondoltam, él kell fussak. A' kellett legyén. Né, mekko­megtudjuk, hogy a többi magyarságban még régebben ilyenkor az a válás szerkezet járta, a mi ma csak a székelységben maradt fenn: Ha ott nem leszek vala, ha meg nem ragadom vala, stb.

Next

/
Thumbnails
Contents