Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - III. 24

3'8 MELICH JÁNOS. konkoly*. Az itt levő aput nos nem a magyar szerzők szava, hanem CALEPINUSÓ, a ki «Dictionariuma» 1516. évi kiadásában ezt mondja: «Aera greca dictio est: que apud nos lolium significat: vt inquit Diosc». Ha mármost minden ilyen személyesnek látszó bejegyzést megvizsgálunk, összesen három olyant találunk, a mely a magyar szerzőktől származik; ezek: Szótártöredék 2452: «Attilus: piscis satis grandis, nobis ignotus* | 2937: «Belgradum vocamus: Nándor feyer Vaar» | 4051 : «Casoma: me: Acus mulieris: qua mulier caput scalpit: á: cado, dis: dicta: eo quod cadere facit immunda. Az fesiv kywel az azzony allaih feswly feyeth. Acus ille de quo facta est mentio nusquam auditur in patria nostra». E három személyes vonatkozású bejegyzés legfeljebb annyit képes igazolni, hogy a szerzők magyarok voltak, de ez külömben sem volt kétséges. Nagyobb bizonyító ereje van annak, hogy a szótár-töredék egy olyan BALBUS-féle «Catholicon»-hoz van kötve, a melyben magában is vannak glosszák; ezek a glosszák a következők: Cingula szó mellett here; storium mellett Gyeken; tollinum mellett kankaly[ kJ; vappa mellett wyz; vapidus mellett az kfy] az zez ... mo.. . Mivel mármost a gyöngyösi Szent Ferencz-rendi könyvtárban egy másik «Catholicon» is van, a melyben magyar és horvát glosszák vannak 1542—1550 tájáról (vö. NyK. XXVIII. 33.), s e glosszákat tartalmazó «Catholicon»-ról biztos dolog, hogy a zágrábmegyei remetinczi pálos-kolostor tulajdona volt, úgy tartottam, hogy az a «Catholicon» is, a melyhez a Gyöngyösi Szótár-töredék van kötve, egykor pálos-rendű kolostor tulajdona volt. Mivel mármost a szótártöredékben a lat. frenum = magy. ere : here, heree alakban fordul elő (vö. 2619, 4532; 2772: eree), tehát úgy, mint a hozzákötött «Catholicon»-ban, mivel továbbá a 4456. szám alatt a szótár-töredékben magyarhorvát értelmezés is van (vö. «ceruisia: quasi: [cereris vis: ser piua»), tehát épp úgy mint a ma Gyöngyösön levő remetinczi eredetű «Catholicon»-ban, azt kellett feltennem, hogy szótártöredékünk másolói inkább pálosrendi szerzetesek, semmint Szent Ferencz-rendiek voltak. Ma már nem tarthatom helyesnek ezt a következtetésemet. A gyöngyösi rendi könyvtárban ugyanis sikerült egy olyan kéziratot találnom, a melyben a mi szótártöredékünk másolói közül legalább az egyiknek a keze vonását