Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: A háromszéki nyelvjárásról 309

322 ERDÉLYI LAJOS. most felsoroltak éppen nem fordulnak elő. LŐEINCZ S az Ő nyilatkozata alapján KRIZA (Vadr. 553.) és STEUER (Nyr. 22. id. h.) mint már fennebb éreztettem, hibásan hozzák fel ezeket más példák mellett, minők: szemet, menyei, fonal, föveny, ösvény, esz tehén, a melyek már e községekben is, de Háromszék többi részén is mindenütt használtatnak. — Aztán az alcsiki nyelvjárásban, legalább Bánkfalvától és Szentkirálytól kezdve ma is hallhatók a hójszú és djszú-íéle j-s diftongussal biró alakok (HOKGER, M. Nyv. id. h.); míg ama háromszóki községekben nem fordulnak elő. — Az említett községek nyelvénél még inkább külömbözik az alcsiki nyelvjárástól az ebbe kerített rész keletre fekvő többi községeinek (ha a térképen utánanézünk: Pólyán, Bélafalva, Kurtapatak, Esztelnek, Csomortán, Almás, Lemhény, Nyújtód) tájszólása, a mennyiben — hogy itt is csak egy pár sajátságot említsünk — a bogár, madár, szekér, fedél, levél, vereb-iéle alakok itt sem «általánosak)), valamint nem a hójszú-íélék sem, és itt kettős hangzók sincsenek. Csak Polyánban tapasztalhatni némi ilyen árnyalatot, de ez is a mellette fekvő Szentlélek hatására vezethető vissza. De az északnyugati részen jelzett kisebb darabot sem keríthetni a Homoródi nyelvjárásba; mivel igaz ugyan, hogy főkép az öregektől Baróton is hallhatni a község egy részében I helyett ö-t (pl. Pétör) de csak ritkábban; Nagybaczonban is igen, de itt még ritkábban;*) Bodoson pedig egyetlen-egyszer hallottam e szóban: embö'r. Itt csak nyelvjárások egymásra hatásával van dolgunk, a mit a közeli szomszédságból és kölcsönös érintkezésből is magyarázhatni, s mivel az é'-zés, tehát a háromszéki sajátság általánosabb, s mivel maga STEUER szerint is csak némileg csap át a homoródi nyelvjárás Háromszékbe (Nyr. 22: 216.): e kisebb részt is helyesebben és jogosabban a háromszéki nyelvjáráshoz kell visszacsatolnunk, mint amaz északit is. Természetesen a nélkül, hogy a politikai felosztáshoz ragaszkodnánk.**) *) Pedig egy patakon túl Udvarhelymegyében Kisbaczon már o-ző. **) Vö. HORGEK térképét is, M. Nyelv I. évf. melléklet. Ellenkezőleg tán háromszéki hatás Hermány, Füle, Bardocz, Vargyas tájékán az -ik birtokos személyrag. STEUER abban is tévedt. Igen, mert ő nem saját, a helyszínén közvetlen szerzett tapasztalatai alapján, hanem másod-, harmadkézből vett adatok alapján szerkesztette térképét. így az nem is ér sokat.