Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: A háromszéki nyelvjárásról 309

A HÁROMSZÉKI NYELVJÁRÁSRÓL. 311 tudósítása alapján írt kis czikk s második közlés BuDENztől: «Adalék a székely beszéd ismertetéséhez*) — becsecs megjegyzések a székely nyelvjárások osztályzására és egyebekre nézve (MNy, V. 1860), a miket a Székelyföldön pár heti átutazása alatt tett és a következő évben néhány székely tájszó közlésével is kiegészített (MNy. 6.). — Utána LŐRINCZ KÁROLY jön,*) ki főként a háromszéki nyelvjárásról ír, de egyes megjegyzéseiben az egész székelységre hivatkozik. Becses és gazdag gyűjtéseit a háromszéki nyelvjárásról írt terjedelmes dolgozatában (MNy. 6.), Kapnikbánya és vidéke nyelvjárásában (NyK. 2. VASS JózsEFtől rendezve hivatkozásokkal Háromszékre is), a háromszéki nyelvjáráshoz adott pótléksoraiban (NyK. 3; ugyancsak VAsstól rendezve) és a Nyr. négy első kötetében közölt adalékokban értékesítette. — BUDENZ után KRIZA is fellép már a Szépirod. Figyelő 2. évf. második felében (1862.) s nemsokára a Vadrózsákban (1863.) közölt becses szövegeivel, táj szótárával, jegyzeteivel s a székely nyelvjárásokról adott néhány szavával; és a NyK.-ben (X.) s a Nyr.-ben (I—IX.) is igen becses és csaknem kifogyhatatlan adalékokkal járul az egész székelység s ennek körén belül egyes nyelvjárások ismeretéhez. Közben MEDGYESI BÁLINT (MNy. 6:172.) és IMEOS JÁKÓ (U. o. 366.) szolgáltattak újabb adatokat egyes vidékek nyelvének ismeretéhez, szókat és szólásmódokat; FOGARASI JÁNOS pedig KRIZA «Székely népköltési gyűjteményét)) ismerteti nyelvészeti tekintetben, bő apparátussal (NyK. 3., 4. és Magyar Sajtó ez. hirlap 1864. 119., 120. sz.). Itt említendő ORBÁN BALÁzstól A Székelyföld leírása is (1868—73.) több kötetben. Ezekkel részben egyidejűleg, részben utánuk kutatások történnek: VESZÉLY, IMETS és KOVÁCS utazása Moldva-Oláhhonban, 1868. (megjelent M.-Vásárhelyt, 1870.) és ismertetések jelennek meg a moldvai és gyimesi csángók nyelvéről (SZARVAS Gr., MUNKÁCSI B., KUNOS IGNÁCZ: Nyr. 3., 9., 10.), melyeket a székely nyelvjárásokkal egyezőknek mutatnak ki. Viszont mások a Nyr.-ben tájszavakat, szólásformákat, nyelvtani *) Szül. 1817-ben, felszentelt róm. kath. pap, előbb Marosvásárhelyt girnn. tanár, majd Kapnikbányán, Sepsiszentgyörgyön (1848) és később ismét Kapnikon s másutt káplán és plébános. (Vö. BEKÉ ANTAL : Az erdélyi papnövelde története, 1870.)