Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)
Tanulmányok - Fokos Dávid: A locativus-féle határozók a votjákban - 207
A L0CAT1VUS-FÉLE HATÁROZÓK A VOTJÁKBAN. 213 jelenséget legegyszerűbben úgy magyarázhatjuk, hogy az -i-n helyhatározó rag átvette a régibb -n (finnugor *-n„ *-ns ) locativusi rag szerepét, éppúgy mint a magyarban a rendesen superessivus értékű -n szintén lehet a locativus jelölője. (Vö. MHat. I. 110.) Magyarázhatjuk azonban az -i-n rag locativusi functióját a superessivusból is: duúríein a világban, a világon, muéemin a földön, busijin a mezőn, jelentése nagyon közel jár a locativushoz. a) Hely, vidék stb.: pudoan-z'ivotan, kitkon valdn, kiskoniskaldn sion-juon intijam tiros sot Inmard! lábas jószággal, befogni való lóval, fejő tehénnel adj ételt, italt sokat tartózkodásom helyén, Inmar-om.! M. 151. | ódig azin giné ad'dzem jugit az csak egy helyen látott világos pontot. WICHM. II. 156. | ual'lana dirja udmortjos vitéa'hú uljli'zj ódig mest a in régente a votjákok mind egy vidéken laktak. U. o. II. 147. | miUam ayajmé kétén-dér ? dat sajérjosén vetld-dér a mi bátyánk ugyan hol [van] ? Idegen vidékeken jár bizony. M. d. 230. | vad'lan pidjilaz vetíts ad'ami kid'okin, mizon sajirin ulsa, gurtaz bertiui potdm hajdan egy lábán járó (= szegény) ember messze, idegen vidéken élvén, elindult, hogy visszatérjen falujába. M. 71. j ta bakatirjos . . . oi-dirja kaliklán azla palaz vetlozt vilam ezen hősök . . . háború idején a népnek élén (tkp. előfelén, előoldalán) járnak vala. M. 61. | ulla palán Tcrentej, vanna palán Palagej alsó félen (t. i. a falu alsó utczáján) Terentej, felső félen Palagej. M. d. 80. Valaminek a közepe táján, szélén, végén: vuldn sor-v ac s az muzem, med luoz a viz közepe táján hadd legyen föld. Istor. 3. | Mikalía . . . ta sobértatldn sor-vacsaz pas leétci Miska . . . ezen takarónak a közepe táján egy lyukat csinál. M. 91. | vm durin ket'í-sin am Eande des Wassers ein Hasénauge (a viz szélén, partján). WICHM. II. tm. 218. j gurt-pumin ta£ badgin obiú sutkoz a falu végén egy igen nagy csűr ég. M. 139. j buriíin no puto pun az uko a selyemöv végén paszománt van. WICHM. I. d. 99. | muzon nénal muzon gurt-p un en lud tazé-ik gagág-séd másnapon a másik faluvégen van ugyancsak így a «lúd-lakomau. M. 171. P) Határozószók. Itt: tátin, Kaz. tatén (egyszer: M. 70. tahi és tátin alak a szarapuli nyelvjárásból); malmyz-urz. tátin, glazovi tátin, tdttn, beszerm. tátin. Pl. mali tatín ton pukkod-na? minek ülsz te még itten? M. 142. | tátin dirjam Salez ei val mikor itt (itthon) voltam, nem könyörültetek meg rajtam. WICHM. I. d. 469., II. 181. Ott: otin, Kaz. ötén; malmyz-urz. btin, glazovi btin, beszerm. ötjn. Pl. otin, otin sukkisa vijdm luckaskis-vorldn sejtz van ott meg ott egy agyonütött tolvajnak van a holtteste. M. 86. J
