Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)
Tanulmányok - Fokos Dávid: A locativus-féle határozók a votjákban - 207
210 FOKOS DÁVID. Látjuk tehát, hogy az inessivusi jelentésből nagyon természetes a superessivus és érthető az adessivus fejlődése. Inessivusnak kellett lennie az -i-n rag alapjelentésének, mert míg az iness. kifejezésére ritkán használnak névutót, addig a superessivusi jelentésben rendes a jilhi, vilin «fölött» névutókkal való körülírás. A mondottakat röviden összefoglalva: a finnugor locativusi *-ne , *-ns a votjákban -n alakban van meg; -i-n alakjában e rag eredetibb *-i—s'n-ból lett, a finn -ssa, -ssa pontos megfelelője és a magyar «-ben» jelentésével bír; rövidült névutó, éppúgy mint az említett finn ós magyar rag. Alapjelentése szintén inessivus. A finnugor locativusi *-«», *-»$ azonban nemcsak a most tárgyalt ragban van meg a votjákban; megvan -á-n alakban is (a mely sok mélyhangú szóban és a többesszám -jog jele után •Í-M alakú, és így összeesik az inessivusi alakkal), mégpedig instrumentalis-comitativus rag szerepében. A locativus ragja hogyan lett az instrumentális jelölője ? Több finnugor nyelvben tapasztalt jelenség, hogy helyhatározó jelentésből eszközhatározó fejlődött. A mordvinban az inessivus egyúttal instrumentális is, pl. pejelsa késsel, mantsa bottal; így a finnben az -n instrumentalis-ragot BUDENZ a locativus-rag kopott másának tartja (Fny. 88. UA. 378.). így a magyarban a -ben lehet eszközhatározónak is a ragja, pl. Megnyomorít téged az Úristen nagy ínségben EMK. II. 208. Éppígy az -n ragnak is van ilyen szerepe, pl. Valamely állat négy lábon vagy többen jár, tisztátalan. Kár. Bibi. I. 98. A votjákban magában is lehet az inessivus eszközhatározó jelentésű. L. alább. A jelentésfejlődés (helyhatározóból eszközhatározó) igen egyszerű. A következő mondatokban az eszközhatározók oly közel állnak a helyhatározóhoz, hogy könnyen annak lehetne őket nézni: cecizá sarbddn bin-gozi-kuza muzá legám mézét egy kosárban kötéllel bocsátotta alá a földre. M. 134. | puden liktisa, vauén bertiskom gyalog jöttünk, lóháton (tkp. lóval) megyünk vissza. WICHM. I. d. 276. Hasonló szólás -in raggal: vor aélméedn-jk val-vilin vorttild a tolvaj éppúgy nyargal a lovon, mint előbb. M. 134. || finn: neljdn jalan juosta négy lábon futni. || m. négy lábon jár.
