Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - IV. 165

A MAGYAR SZÓTÁRIRODALOM. 205 latin szavak közt fogunk találni, ellenben b s a többi hangon kezdődő szavak közt egyetlen egy sincs magyarul értelmezve.*) Mindebből világos, hogy a latin részben levő újonnan betoldott latin szavakat a kiadó magyar értelmezésekkel is el akarta látni, azonban az azzal megbizott magyar embert, kinek nevét nem tudjuk, ügybuzgalma csakhamar elhagyta. Ennek tulajdonítható az is, hogy a kiadásban a magyar szavak helyesírása ugyanaz, mint az 1621-iki kiadásban. Ez a helyesírás pedig 1708-ban elavult helyesírás volt. E kiadásnak is tehát magyar nyelvészeti szempontból semmi értéke sincs; ha t. olvasóim nyelvészeti czélból akarják használni MOLNÁR szótárát, akkor az első három kiadást használják. Ezek közt legteljesebb az 1621. évi. S minthogy most már végig tárgyaltuk MOLNÁR Dictionariumának valamennyi kiadását, fejtegetéseinket a következőkben foglaljuk össze: a) MOLNÁR ALBERT a németországi humanista psedagogiai elvek hatása alatt készített egy iskolai latin-magyar és magyarlatin szótárt, a melylyel a hazai iskoláztatásnak akart szolgálatot tenni. Abból, hogy a szótárban a görög nyelv, a magyar közmondások, CICERO állandó jelzői, a melyek a stílust emelik, a latin szavak magánhangzóinak időtartama költőkből vett példákon bemutatva, továbbá magyar-latin rész foglalnak helyet, következtethetünk arra a tantervre, a melyet e szótár hivatva volt szolgálni. P) MOLNÁR a maga szótárát DASYPODIUS nyomán készítette, a kinek művét azonban Dictionariuma 3. kiadásában túlszárnyalta. DASYPODIUS művében a német iskolákban olvasott latin auctorok szókészlete volt tárgyalva, bő mythologiai, földrajzi magyarázatokkal. Volt a műben a német jogi műnyelv szótárkája s könnyen hordozható nyolezadrétű alakja volt. DASYPODIUS a német szókészlet összegyűjtésénél nem elégedett meg a saját nyelvi tudásával, hanem felhasznált régi német könyveket, szótárakat.**) S mindezek hatással voltak MoLNÁRra. 0 is össze*) Ez érdekes jelenségre SZILY KÁLMÁN, akad. főkönyvtárnok úr figyelmeztetett. **) Vö. Strassburger Festschrift zur XLVI. Versammlung deutscher Philologen. Strassbnrg 1901. 35. 1. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVI. **